Századok – 1884

Értekezések - IVÁNYI ISTVÁN: Bács-Bodrogvármegye helységei névtárához 518

520 KÜLÖNFÉLÉK. Magyarországban csak ideiglenes állapotnak nézték, és azért a a török-lakta vidékben is folytatták a nemzeti törvények és szokások alkalmazását. Ezt főképen az adóztatás és a birtok adományozás által gyakorolták. Így Yesselényi nádor 1658-ban Duló Györgynek és Pápai Péternek adományozza a kir. jogokat »in possesionibus rascianis Cziczo, Datova, Zlokrusi, Yelki Gyurici, Mali Gyurici, et Bobova, « csakbogy e helyeket és pusztákat hibásan már Bács vármegyébe helyezi.1) Nem valószínű, hogy a birtokbaigtatás a helyszínén történt volna ; bizonyára csak távolban végezték »longa manu,« és az illetők megelégedtek, ha némi adót szedhettek ezen helyekről. — Egy 1679. évi jegyzék szerint2) a dautoviak a kalocsai érseknek is adtak 3 frt évi adót. A törökök, a kik az alsó Duna-Tisza köznek kizárólagos birtokában voltak, nem akadályozták ezen adófizetéseket, melyeknek gyűjtésére rendesen a fiileki várkatonaság küldetett le ; sőt még buzdították is a népet erre, nehogy fosztogatás és más bajok érjék a helységeket. ha az adót megtagadnák. Természetesen a töröknek is kellett adózniok s így két urat ismerniök el, ami elég saj átságos helyzet volt. Szelepcsényi György kalocsai érsek 1665-ben régibb okmányok alapján az érsekség birtokait összeíratván, nem tudni mily joggal, Daut is felvétetett ama jegyzékbe3

) s pedig Daud, Dautho és Dauthova alakban háromszor külön említve, mintha mindenik külön falu volt volna. A hiba a régi okmányok külömböző írás módjából eredt, melyet ama jegyzék készítői talán óvatosságból megegyeztetni nem mertek. Ezen helység (Dautova) egy 170U. évi összeírás szerint évenkint 2 írttal szokott az érseknek adózni.4

) Kiállotta a Rákóczi-féle mozgalmakat is, és egy 1714. évi összeírás szerint egy bíróval és 26 adófizetővel bírt, akik a következő évben 14-re apadtak.5

) 1724-ben is falu volt, míg Jankovácz és Mélykút csak mint puszták szerepelnek.6

) Lakosága mind szerb volt. — 1762-ben mint egy 100 magyar család tétetett ide, és a szerbek elköltöztettek ; azóta ismét magyar falu. Nevének egy Dejótó nevű gazdag halastóról való származtatása gyermekes tréfa. — A falu határrészei : Kajla, fíöde, Igal, Kétágú hegy, Adókut és Homokmezö. 2. T ó t i. Tóti hasonlóan igen régi helysége volt Bodrog vármegyének, és neve 1301 óta az okmányokban : Toty, Totliy, r

Fhoty, Touty, >) N. R. A. fase. 1710. Nr. 29. az országos levéltárban. — 2) Katona: Hist. Metrop. Coioc. II. 103. és 151.— 8) U. ott. II. 91. -4) U. ott II. 149. — r

>) Bács vui. levéltárból. — B

) Coboriana fasc. 1612. Nr. 16.