Századok – 1884

Értekezések - Dr. ÁBEL JENő: Színűgy Bártfán a XV. és XVI. században 22

50 SZÍNL'GY BÁKTFÁN szóló comédia került színre ; — milyen nyelven voltak ezek írva nincs kitéve ; leket, liogy latin nyelven, bár azok után, miket Goedeke a »História von Susanna« előszavából idéz, e feltevés nem mondható épen valószínűnek. »Comediát« adtak még 1570., 1575., 1579., 1580., 1581., 1582., 1586., 1587-ben, de sem a darab tárgya, sem az előadás nyelve nincs feljegyezve. Találkozunk azonkívül még tragédiákkal és úgynevezett históriákkal is, melyutóbbiak talán középhelyet foglaltak el a tragédiák és a szűkebb értelemben vett comédiák közt, mely elnevezés alatt azonban Bártfán, úgy látszik, nem annyira vígjátékot, mint általában színdarabot értettek. Különben azon körülmény, hogy a »Zsuzsánna története« czímű darab majd tragédiának (1559-ben) majd históriának (1563-ban) neveztetik, és hogy 1559-ben, ugyanazon évben, melyben e darab a város számadási könyvében mint história szerepel, Wittenbergben mint Tragédia jelent meg nyomtatásban, a mellett szól, hogy a história, ha nem is volt egészen azonos a tragédiával, mégis közelebb állott ehhez, mint a vígjátékhoz, a comédiához. Históriát Zsuzsánnán kívül csak egyet adtak elő, a József történetét tárgyaló német színművet, melynek 1555-ben első része, 1558-ban mindkét része színre került. Tragédiát valamivel többet találunk még a Zsuzsánnát is számításon kívül hagy va ; 1561-ben Dánielről, 1566-ban Judithról szóló tragédiát adtak elő; 1574-ben és 1584-ben is tragédia került színre, de czíinét nem ismerjük. Az előadások külsőségeiről is vajmi keveset árulnak el a városi számadások sovány feljegyzései. A város tanácsa minden egyes előadásért, milyent évenkint csak egyet szoktak tartani, rendesen másfél forintot fizetett, majd az ifjúságnak magának, (1554., 1556., 1559., 1561., 1562., 1563., 1566., 1570., 1579., 1586., 1587.), majd a segédtanítónak, kinek kötelessége lehetett a szerepeket betanítani és egyáltalában az egész darabot rendezni. 1558-ban Faber Tamás (cantor et synergus), 1571., 1573., 1574., 1575-ben Radasckin György (»qui utroque fungitur cantoris et collabora tor is officio« mondja róla a számadási könyv), 1584-ben Sculteti Severin kapta a szokásos tiszteletdíjat: a többi esztendőkre nézve nem tudjuk, a tanulóknak, vagy pedig a segédtanítónak fizették-e a másfél forintot, valamint arról sem vagyunk értesülve, mily körülmények közt támasztottak igényt a tanulók ez összegre, mily körülmények közt a segédtanító. — A másfél forintnyi tiszteletdíj alól csak ritkán találunk kivételt. így 1553-ban színi előadásokra három forint kiadást találunk a számadásokban ; minthogy azonban ez összeg két előadásra szól, az általános szabály alól nem képez kivételt, 1556-ban másfél forint helyett csak egy forintot fizetett a város,