Századok – 1884

Értekezések - TAGÁNYI KÁROLY: Styl és történelem (Jegyzetek az ötvösműkiállításról) 493

JEGYZETEK AZ ÖTVÖSMÜKTÁLI.ÍTÁSRÓL. 499 pedig theoriájok szerint csakis száz évvel régibb emlékeken kellene előfordulnia. II. Ezen — mint látjuk — téves tbeoria azonban, tulajdonkép nem is annyira emlékeink helyesebb ismeretén, mint inkább a stylről való szintén téves fölfogásukon alapszik. Ok, és mentségükre legyen mondva, majd minden műtörténész s eszteticus, a stylt csak múló divatnak tartják. Egy-két művész találta ki, szeszélyből-e vagy géniéből mindegy, és a többire erőszakolta. Előbb hazájára, azután ha sikerűit más országokra is, a hol aztán a »közlekedés nehézségei« arányában több vagy kevesebb ideig tartott, a míg megint más stylt nem hoztak helyébe s mi megint elfogadtuk, akár akartuk, akár sem. Lehetetlen reá nem ismernünk ebben a véletlen theáriájára, amit Voltaire és Vicótól kezdve annyiszor kilöktek a históriából, de, hála a középszerűségnek ! más és más bőrben újra előkerül. Ilyen szemmel aztán természetes, hogy a stylben ők csak téglát, motívumokat, egyszóval külsőségeket látnak, pedig máiszáz évvel ezelőtt megmondotta Buffon, ha nem is éppen erre czélzott, hogy a styl az ember ! s hogy mind e külsőségek alatt egész gondolat- s érzelem-világa lappang. Mert tulajdonképen nincsen művészet, nincsen irodalom, politika és társadalom sincsen : hanem emberek vannak, kik gondolataikat s érzelmeiket ecsettel, vésővel, tollal, tetteikkel s külsejükkel fejezik ki. Innen van aztán, hogy ecset, véső, toll, tettek és külső mind, ugyanazon korban, más és más alakban bár, ugyanazon eszméket, ugyanazokat az érzelmeket ugyanúgy fejezi ki. Más szavakkal — mint azt e törvény fölfedezője Taine kilencz népnél, a civilisatió legfőbb képviselőinél, történetük legfontosabb phásisaiban, a mathematicus biztonságával kimutatta — ugyanazon időben ugyanaz a styl, mely a művészetben uralkodik, külömböző nevek alatt, az irodalom, politika s társadalmi élet minden nyilvánúlásában egyformán jelentkezik. *) 1) Tán hasznát veszik olvasóink, mert hiszen ilyennek kellene