Századok – 1884

III. Állandó rovatok - Irodalmi és vegyes közlések - 466

TÁFTCZA. 469 egy pragmaticailag feldolgozott munkában összeállító »a Zsidók története Magyarországon« czím alatt, melynek I. kötete megjelent, mely a zsidók történetét a mohácsi vészig tárgyalja. Ezen kötethez 68 újabb kiadatlan oklevél is van csatolva. Pogjuk ismertetni egyik közelebbi füzetünkben. — Kecskeméti W.Péter »Ötvös könyve« megjelent külön kiadás ban s mint az Arehaeologiai Értesítő 1883-iki évfolyamának második fele. Bevezetéssel és glossarinmmal Ballagi Aladár látta el, kinek birtokában van az Ötvöskönyv. Az egész lexicon-alakban 192 lapot tesz. A magyar és erdélyi ötvösség hazai mű irodalmunkban már több év óta különös figyelem tárgyát teszi, sőt már az európai irodalomban is a szakemberek behatóbban kezdenek vele foglalkozni. Kétségtelenül az ötvöskiállítás olyan lendületei adhat, s fog is adni a magyar ötvösség történetének, milyent előre ki sem tudunk számítni, mert az ma inkább, mint valaha, az európai tudosok figyelmének tárgyát tes/,i — s épen ezért soha munka alkalomszerűbben nem jelent meg, mint ez ötvösköuyv. Már magában véve is nagy ritkaság egy ötvöskönyv : a világi irodalomban is rendszeresen kidolgozott ötvöskönyv, Ballagi szerint csak kettő ismeretes — a Kecskemétié pedig, a harmadik e nemben, a magyar ötvösség virágzásának fénykorában készült. Ezen harmadiknak kiadása ha már magában véve is érdem : de annak becsét neveli az, hogy a kiadás miként történt. Maga a terjedelmes bevezetés bő irodalmi jártasságot árúi el: Kecskeméti Pétert beillesztette az a maga korába. Hasonlag rendkívüli szorgalommal s nagy apparatussal készült a glossarium is, mely az ötvöskönyvet használhatóvá s érthetővé teszi mindenkire nézve, ki e tárggyal foglalkozni akar. Csak egy téves idézésre kívánjuk a kiadót figyelmeztetni: e szavakat: »az tékozlással való köntösbeli luxus nem az magyar humorhoz való« nem Bethlen Gábor mondta. A szerző által idézett memoriale 9-ik pontjában Bisterfeldre történik hivatkozás. Bethlen pedig akkor, midőn Bisterfeld már Erdélyben volt (1629), nem házasodni, hanem halni készült. Dániel János a Rákóczy Zsigmond háztííz látója volt 1649-ben. — A »sárospataki föreái.iskolai könyvtár története« czím alatt Szinyey Gerzson tanár és könyvtárnok egy 71 lapra terjedő fiízetkét adott ki, mely eredeti, részint az anyakönyvekben, részint magában a könyvtárban találtató adatok alapján nagy szorgalommal készült. Egy ily munkát csak az írhat, ki annak a könyvtárnak, melyről ír, úgy szólva minden darabját ismeri. Mert nemcsak az iskolai törvényeknek e könyv-