Századok – 1884

Értekezések - BARNA FERDINÁND: A magyarok útjáról a Uralról Lebediába - II. közl. 449

449 TÖRTÉNETI IRODALOM. A hetedik fejezetben a protestáns jogfejlődés tárgyaltatik. Szerző ,itt is majdnem kizárólag a magyar jogfejlődéssel foglalkozik. Érdekesnek találjuk az 1562. évi debreczeni hitvallás következő passusát ideiktatni annak tanúságáúl, hogy valamelyes polgári házasság nálunk régente létezhetett. »Mindazáltal nem kötjük egyedül a papokkoz, mint a pápisták az egybekötést, hanem ha. közegyetértésből választatnak ki tisztességes és becsületes emberek, kik a házasságügyeket értik, azok is helyesen kötik össze az isten törvénye szerint a házasokat.« A nyolczadik fejezet »Törvényhozásunk feladatá«-val foglalkozik, de a könyv itt sem sem szűnik meg történeti alapokon állani. Bajaink főokát abban keresi, mit Erdélyre nézve már Bethlen Gábor exheresált, mit szerző az Erdélyi országgyűlések történetében (VIII. kötet) talált megírva : »Minemű nagy confusiok legyenek kegyelmes urunk az ecclesiákban predicator uraink ő kegyelmök relatiójából értjük. A házasoknak is ódásában kötésében semmi jó rend nem tartatik, mert avagy vérség, avagy egyéb akadály találtatik az mátkások közt, melyre képest nem copuláltatnak, mindjárást coníiguálnak az adversariusokhoz, csak az oláh paphoz is. kik sine discrimine et examine copulálják őket.« Nincs helyén e folyóiratban a szerző törvénykezési terveibe elegyedni. Elég itt megjegyezni, hogy szerző nem menne el, mint törvényhozó, az átalános kötelező polgári házasság behozataláig. A munkát, mely tételes jogot történelmi alapokon úgy ad elő, hogy abban a történet emberének is kedve telhetik, kész örömest ajánljuk olvasóink figyelmébe. Szerző a magyar tételes jog müvelésére nézve úttörő munkát végzett, Vajba minél többen követnék a megkezdett úton, a melyen a magyar jogi tudományosságnak haladni kellene. Sz—y L. A MAGYAROK ÚTJÁRÓL AZ URALRÓL LEBEDIÁBA. Dánilevszki N. J.-nak Gróth Jakabfi Szilárd » Nagy-Morvaország és a magyarok« czímű müvére tett észrevételei, a Groth válaszképeui ellenészrevételeivel együtt. második közlemény. Kivonat a Danilevszky N. J. leveléből. Én úgy találom, hogy azon út, a melyet ön a mostani magyarok őseit őshazájokból Lebediába utaztatja, egyszerűen lehetetlen. Századok. 1884. V. Főzet. '29