Századok – 1884

Értekezések - KANDRA KABOS: A sárvári várispánságról - II. közl. 426

434 A SÁRVÁRI vol való férfiú lopással vádolta C'eunand1) falubeli Csékát, ugyanezen egyház jobbágyát.« Itt nincsen ugyan szó sem monostorról, sem apátságról ; de a Y. R. az ecclesia alatt, mint azt számos idézettel lehetne igazolni, kizáróan mindig azt ért. Apátságunk tehát okmányos bizonyság szerint a tatárjárás előtti messze korba nyúlik be régiségével. Ez azonban nem minden, amit apátságunk előkoráról tudunk; a budai krónikában (43. 1.) ugyanis már olvastuk, hogy Kende fiai már fölvették volna a keresztséget és monostort alap itottanak. Ezen adat betűszerint véve apátságunkat a legrégibbé, legelsővé avatja, mert még a kereszténység előtti korba vezet bennünket vissza. Hogy azonban már Kendének fiai keresztények lettek volna, szó szerint alig vehetjük, annál kevésbbé, mert a, hagyomány idő és személy tekintetében másutt is feledékenynek és liibázónak tapasztalható. .De ezen állítás igy is igen becses ; mert útbaigazít, bizonyos tekintetben még a Kende fiakra nézve is. Szerintünk a Kendefiak alapítottak monostort, de nem a maguk, hanem már keresztény unokáik személyében, és két ág levén két apátságot melyek közöl az egyik a sárvári, a másik kutatás tárgya marad 2

). Midőn ekként Kendének fiai, vagy felfogásunknál fogva volna Szent-Márton temploma. Már besüppedt a templom alatti sírhely is, hol több koporsó, s bennök mell-lánczczal (?) és kereszttel ellátott váz vala látható még 40 — 50 év előtt. *) Ceunand, a Vár. Kegestr. ide vonatkozó 180. száma sem dérit nagyobb világosságot helynevünkre, inert itt meg Curtiad-nak mondatik ; söt más tekintetben még növeli a zavart, mert az apátság jobbágyai (joubagines s. Petri) közt a holozsi ispán bíráskodik ; de kimondja megmint egyház kegyur-e, vagy hivatalánál fogva ? . . . 2) A sárvári apátsággal párhuzamosnak vehető a kölesei Kendéknek boldogs. Szűzről nevezett czégényi monostora, (Chegen-Monustura), a hol a családnak temetkezési helye volt (vbi progenitores eoruni sepulturam habere dignoscuntur), és mely a XIV. században még jelentékeny birtokok fölött rendelkezett. V. ö. Fejér Cod. dipl. VIII. I. 57 5 — 581. és IX. I. 200. 1. A Kende-Károlyi rokonság igazolására bizonyságúl lehet még hívni a heraldicát is. A mélt. Károlyi család ősi ezímeréűl inkább a karvaj, vagy karuj madár tartatik, pedig régibb czímeréül inkább a koronás fejű, farkát szájában tartó sárkány veendő ; ugy de szakasztott mása ennek a Kendék ezímerének régibb, mint vélem a Károlyiakkal egy és közös forrásra visszavihető czímer-részlete. V. O. Nagy Iván : Magyarország családai. VI. köt. 110. 187. 11