Századok – 1884

Értekezések - THALY KÁLMÁN: Székesi Bercsényi Imre - III. közl. 386

400 THALY KÁLMÁN. kinek Fölséged a szabad vallásgyakorlatot megengedte, azt abban nem is gátolta. Ezt a fejdelem tagadta s rámutatott Magyarországra, hol templomokat vettek el a protestánsoktúl, stb. (Itt Bercsényi aztán a földesúri jogokat és visszaéléseket fejtegette hosszasan a fejdelem előtt). A beszélgetésbe beleelegyedtek az asztalnál ülők is, s ebéd végéig folyt az. Másnap (máj. 27.) újra hívatván engein a fejdelem, fölemlíté, hogy Fölséged a hozzá intézett levélben négy dologrúl szól, ú. m. : 1. hogy táborba akar szállni ; 2. könnyű magyar hadak toborzását rendelé el Magyarországon, kérvén a fejdelmet, hogy ne akadályozza ; 3. hogy a végekbe néhány száz német katonát küld ; 4. hogy mi van abban, miszerint a fejdelem Fölséged ellenségeivel levelez ? Az elsőt nem helyesli a fejdelem, tekintettel arra, hogy kudarcz esetén a császárnak a visszavonulás szégyenére váland. Fölhozta Bethlen példáját, a ki az ö (Rákóczi) tanácsa ellenére saját maga kezdvén Fülek ostromához, azt szégyenszemre félbeszakítni volt kénytelen. Egyébként sok szerencsét kezdett kívánni a fejdelein Fölséged táborbaszállásához ; de hirtelen félbeszakítván magát, így szólt : Am mit kívánok én ő Fölségének jó szerencsét, mikor az csak az én romlásomra szolgálna ? — Mit én határozottan tagadván, észrevettem, hogy a fejdelein maga is megbánta e szavait. A másodikat, a hadfogadást illetőleg ezt mondá a fejdelem : ő Fölséged ditiójában nem akarja, de nem is tudná azt megakadályozni ; saját maga ditiójában azonban nem engedheti meg, tekintettel Székely Mózesre s másokra, mert szükség idején neki magának nem maradna toborzani való. Egyébként sem javasolja, hogy Fölséged a maga végeiből kivigye a fegyverfoghatókat, mert ezzel csak a töröknek ad vérszemet. Hogy, harmadszor, a magyar végekbe német katonát hozzon Fölséged : nem tanácsolja Rákóczi, mert az ország alkotmánya ellen van. Fölhozta a fejdelem példáúl saját magát; lG3C-ban szeretett volna német katonáiból a végházakba bizonyos számút behelyezni a török ellen : de tekintettel az ország törvényeire, mégsem tette. Hogy végre, negyedszer, Fölséged elleneivel ő tárgyalásokat folytat : azt nem tagadja, mert naponként jőnek hozzá új meg új ajánlatok és nagy ígéretek. ^Elmondja a fényes ígéreteket, melyekkel őt a svédek bíztatják, lia Ferdinánd ellen támad). Mindezekre azonban ő valamint eddig nem hajtott, úgy nem hajt ezután sem, ha satisfaetiót nyer Fölségedtől. De sokban megsértetik és nem kap elégtételt. Mikor kérdeztem : mi sértést mondhatna és mi elégtételt kíván ? azt felelte, hogy ellene a törököt Magyarországból ingerelték s noha Pázmány megígérte volt, hogy az illetők el nem kerülik büntetésüket, — mégis büntetlen maradtak. Azonkívül sértés reá nézve a szabad vallásgyakorlatnak korlátolása Magyarországon. lljra kérdeztem, mily elégtételt akar ? s nem Bethlen Istvánt érti-e a büntetlen maradottak alatt ? — Erre válaszolá : Bethlennek megbocsátott ;