Századok – 1884

III. Állandó rovatok - M. Tört. Társulat - 367

368 TÁRCZA. Szőcs Ignácz ügyvéd úr múlt hóban tett Ígérete alapján levéltárát a Társulatnak ajándékozta. A 92 dból álló gyűjteményről Szádeczky Lajos, a ki azokat rendezte a regestrálta, tett élőszóval jelentést. E szerint az oklevelek között XIV. századi van 2 db, XV. sz.= 26 db. XVI. sz.= 31 db. XVII. sz.=29 db. XVIII. sz.= 3 db. és XIX. sz.= l db. A legelső 1317-iki a zágrábi káptalan egy transumtuma, melyben átírja saját 1313-ban kiadott levelét körösmegyei Gosztovieh nevü birtok eladásáról ; a második ugyanerről a birtokról, Lajos király oklevele 1382-ből. — A XV. századiak is legnagyobbára birtokügyi oklevelek, többnyire a Zenche családot és körösmegyei birtokaikat illetők. Két oklevél (Báthori István országbíróé 1472. és 1476-ból) a Turóczi családot Turóczi János krónikásunk családját érdekli. XV. századiak között vannak Palóczi Mátyás országbíró, a zágrábi káptalan, Zsigmond király, Báthori István országbíró, a csazmai káptalan, Hunyadi János, Csupor Ákos és Cziráki Tamás vicebánok, a boszniai káptalan, a posegai káptalan, a körös-megyei szolgabírák, Mátyás király (rendelet Posega megyének), Egervári László bán, Geréb Mátyás bán, Zápolya Imre szepesi gróf és nádor, II. Ulászló király és végül Corvin János levelei. Ezek és még a XVI. sz. elejéről 3 levél többnyire szlavóniai birtokügyeket tárgyalván, az ottani magyar megyék és magyar lakosok viszonyai ismeretére politikai tekintetben is tanúlságos adalékokat szolgáltatnak. A XVI. századiak 1524-en elkezdve mind erdélyi oklevelek és pedig szintén többnyire birtokügyiek, a Tamássi, Geréb, Zeleméri, Ujfalusi Szász, Haller stb. családokra vonatkozók. Az oklevelek kiadói között : Zápolya János király, Majlád István vajda, Balassa Imre vajda, a kolosmonostori káptalan, Statilio János erdélyi püspök, Kendi Ferencz és Dobó István társvajdák, Báthori István, Kristóf és Zsigmond fejedelmek a nevezetesebbek. Van köztük sok magyar tanúkihallgatás, egy számadás lajstroma, kincsek és házi eszközök, gazdasági javak felől, melyek művelődés történelmi tekintetben figyelmet érdemelnek. A XVII. századiak szintúgy jórészt birtokügyi dolgok, és pedig főképen a gr. Haller családra vonatkozók, azonkívül a Bethlen, Béldi, Bánfi, Teleki családokat is érdeklők. Sok köztük a tauúvallatás. A legérdekesebbek egyike Rákóczy György fejedelem egy 1633. évi levele Haller Gábornak Leidenbe, a melylyel neki külföldi tanúlmányai folytatására 300 tallért küld az angol követ által. A XVIII. századiak között kiváló érdekű egy magyar napló töredék az 1717-iki nagyszebeni országgyűlésről, a melyen Mikes Kelemen és mindazok nótáztatása is előfordult »kik az ő felsége gratiáját s kegyelméaségét megvetvén, most is vagy Rákóczi vagy mások mellett tekeregnek.« Az utolsó 1804-ik évi oklevél tanúkihallgatás egy a kolozsmegyei mócsi oláhok között történt mozgalomról, arra a bíztatásra, hogy a ki