Századok – 1884

Értekezések - Dr. NÉMETHY LAJOS: Tábori lelkészek Budavár bevételénél 1686-ban 346

348 KÜLÖNFÉLÉK. záporban az elsők között batolt be a városba, főkép azon szándékból, hogy az ostrom által elfoglalt város pusztításában, midőn még a gyermekeknek sem szokott a dühöngő katona kegyelmezni,, ő legalább azok lelkének legyen segítségül és a^sz. forrással öntözve őket az ég számára megnyerje. Óhaja teljesült, mert midőn a város bevétetett, és a katonaság mindent a mi útjába akadt kardélre hányt, feldúlva mindent, a házakba befurakodott, sem nemnek, sem kornak nem kegyelmezett, akkor Lukács atya a gyermekeket kereste fel, kiket még sebeikből vérezve talált, ezekre kendőjéből, melyet gyakorta vizbe mártott, bőségesen vizet locsolt és így egyszersmind megkeresztelt, sőt többnek, kik nem kevésbé veszélyesen valának sebesítve, életét megmentette, kiket a táborba vezetett«. P. Metzger, vagy Mektzer ker. János, ki magát három év alatt, mint tábori lelkész annyira kitűntette, hogy a bajor sereg tábori főlelkészének tisztére méltónak találtatott. Mint ilyen, lelkesült buzgalmát kivált veszélyes esetek alkalmával mutatta ki. így Budának utolsó, de legkeményebb ostroma alkalmával, nem csupán a sebesültekés haldoklók gondozásával, azoknak fáradhatlanúl a szentségeket kiszolgáltatva, hanem az élet nyílt veszélyét megvetve, részint, hogy buzdítson, részint, hogy az elesőknek lelkisegély nyújtására kéznél legyen, az általános rohamban résztvett, kezében lándzsát viselvén, nem hogy azzal ez ellenséget támadja, hanem hogy vele magát a menésben segítse, midőn Buda várfalainak leomlott romjaira másznék. Bevétetvén Buda, ott a jézustársasága új házának első főnökévé méltán választatott meg. Mint olyan 1687-ben halt el és katona pompával temettetett a bold, szűznek félig leomlott templomában,a basa háza mellett.2) Braun Alajos, ki mint tábori hitküldér, a császári seregben működő jézustársaságbelieknek és más lelkészeknek hat éven át püspöki helyettesi hatalommal főnökük volt. Budának, Magyarország fővárosának kétszeres ostroma alkalmával, mely utóbbi által be is vétetett, valamint más alkalmakkor a császári keresztény seregben a katonák között a legalkalmasb tért nyerte arra, hogy magát legyőzhetetlen béketűréssel a lelkipásztorkodásnak adja, más után nem törekedve, mint elsőrendben a lelki, másodrendben az ideig való segély nyújtásával. Mindezt a legnagyobb kitartással teljesítette. És habár egyik lábán szenvedett, mégsem kimélte magát, hanem ezer veszély és halál között sürgött a sérültek és >) E templom hollétéről v. ö. Némethy, Török mecsetek Budán. 7. 1. és »Új Magyar Sión«. 1882. 658 1. 2) Eletírata meg van: Elogia Soc. Jesu I)D. ab anno 1676. 88 1. Kézirat az egyetemi könyvtárban.