Századok – 1884

II. Könyvismertetések és bírálatok - DEÁK FARKAS: Adatok az 1825. évi országgyűlés történetéhez közli Vaszary Kolos ism. 257

258 TÖRTÉNETI IRODALOM. 257 jog adományozását »per tora publice proclamari« rendeli. így találjuk ezt Károly királynak 1322. jun. 24-én kelt. 2-ik k. 21-ik sz. alatti oklevelében, melyben Tamás szepesi várnagynak szalóki birtokára beti-vásárt enged ; de már a turnuai apácza-szerzet részére 1325. jul. 19-én kiadott hasonló tárgyú leveléből, u. o. 185-ik sz. alatt, az egész ide vonatkozó passus elmaradt. — A perbeli megjelenéseknél kétségkívül lényeges különbséget tett, hogy valaki »cum literis procuratoriis« vagy »sine literis procuratoriis« jelent-é meg küldője nevében a bíró- vagy a káptalan előtt; s ezt a formulát is egyszer, p. o. a 3-ik k. 11-ik sz. alatt kipontozva, másszor, u. o. 62-ik sz. alatt, megtartva találjuk. Ezek után és végül lássuk még néhány oly példáját a megejtett kihagyásoknak, melyekről igazán nem tudjuk mit tartsunk, hacsak az utasítás szigorúsága azt nem parancsolta, hogy az Anjoukori Okmánytárban egyetlen egy oklevélnek se legyen szabad rövidítés nélkül megjelenni. A 2-ik k. 15-ik sz. alatt Lampert országbíró két lapra terjedő levelében három kis kihagyást találunk; az egyik mingyárt elől ennyi : »viris discretis dominis et amieis suis reverendis« ; a másik egy sorral alább : »amiciciam paratam« ; a harmadik a levél végén : »post bec tocius facti seriem domino nostro regi fideliter rescribatis.« — Az 55-ik sz. alatt két kihagyás van ; az egyik: »memorie commendantes«, közbe jön e szó : »significamus«, azután a másik kihagyás : »quibus expedit universis presencium per tenorein.« — A 286-ik sz. alatt Erzsébet királyné leveléből csupán e két szócska van kipontozva: »dei gracia«. — A 3-ik k. 69-ik sz. alatt pedig Pál országbíró leveléből a »Nos comes Paulus iudex curie« kezdő szavak után elmaradt ennyi: »domini regis«, s tovább közölve van az egész oklevél az utolsó betűig. Nem azért hoztuk fel ezeket, mintha talán a szerkesztőt akarnánk megrovással illetni e megmagyarázhatatlan kihagyások miatt, csupán illustrálásaúl annak, hogy a Történelmi Bizottság által az oklevél-publicatiókra nézve életbe léptetett új módszer, ha a vele czélba vett megtakarításokat effectuálni akarjuk, akkor határozottan a tudomány kárával jár, ha pedig ezt kerülni óhajtva, csak »cum grano salis« alkalmazzuk, akkor az egésznek kevés az értelme, s a módszer maga-magát csúfolja és neveti. Nagy Gyula. Adutok az 1825. évi országgyűlés történetéhez. Közli Vaszary Kolos a győri katli. főgynin. igazgatója. Győr, 1883. Midőn 1875-ben a Magy. Tud. Akadémia alapításának ötven éves jubiaeleumát ülte, gróf Lónyai Menyhért maga az Akadémia Századok. 1884. III. Füzet. 17