Századok – 1884

Értekezések - JAKAB ELEK: Erdély országgyűlései története II. József alatt - I. közl. 226

240 ERDÉLY ORSZÁGGYŰLÉSEI TÖRTÉNETE. törvénybe foglalása, a kiknek hivatalviselése csak így volt igazolható. Maga a fejedelem így indokolja azt 1781. jul. 20-án,Brüsselben kelt s az országgyűléshez intézett kir. leiratában. Ámbár május 18-ki k. kir. leiratából azon szándéka volt megérthető, hogy az aug. 21-ki országgyűlés hatásköre egyetlen tárgyra, a hódolati eskületételre fog kiterjedni; miután azonban arról értesült, hogy Erdély utolsó országgyűlése óta dicső előde által mind ő felsége hiv. erdélyi udvari cancellára, b. .Reischach Tádé, mind más Erdélyben maguknak érdemeket szerzett férfiak erdélyi hazafiakká és indigenákká vétettek fel, a kiknek azonban honfiúi jogosúltsága a hazai törvények és felsőbb rendeletek szerint csak közországgyűlésen hozott törvényczikki bekebelezés által válik törvényessé s emelkedik teljes érvényre : ez okból kegyelmesen megengedte, hogy a mi azok honfiúsításának teljes törvényesítése érdekében, a kiket akár az ország hivott meg erre, akár a felség ajándékozott meg, a következő aug. 21-ki országgyűlésen jog és szokás szerint még megteendő, minden megtétethessék s ez ügy is teljesen bevégeztessék.1) JAKAB ELEK. *) Az 1781-ki országgyűlés azon évi 7882. szám alatllevö ivott jegyzökönyvéből. Aláirva a fejedeleni és Horváth Sándor erdélyi udvari tanácsos által. A cancellárnak, mint érdekelt félnek aláírása nincs a kir. leiraton.