Századok – 1884

Értekezések - JAKAB ELEK: Erdély országgyűlései története II. József alatt - I. közl. 226

4 ERDÉLY ORSZÁGGYŰLÉSE: ria előtt a bécsi legfőbb udvari hadi taiiács hozta volt javaslatba ; de a cancellár, kászoni b. Bornemisza János, magyar volt, s ezt csak országgyűlésen vélte törvényesen megejthetőnek, a királynéhoz ily értelemben tett előterjesztést, minek következtében 1721. febr. 20-án az országgyűlés ki is hirdettetett.Most azonban a cancellár osztrák államférfi, b. üaischach Tádé Antal volt, a ki hihetően inkább kereste az autocrata uralkodó kegyét, mint respectálta Erdélynek — mely nem volt hazája — törvényeit és hagyományos szokásait, udvari tanácsosok Horváth Sándor, előadó. Haan Lipót, Székely Dávid. Együtt felelőssek alkotmányellenes tanácsukért, a mit jóvá csak azon véletlen tett, hogy a kir. főkormányszék ez ügyben meghallgattatott. 1740. az udvari cancellária, most a kir. főkormányszék mentette meg egy nagy sérelemtől az alkotmányt. A cancellária t. i. dec. 21. élénk színekkel rajzolva adta elő a felségnek a kir. kormányszék fölterjesztését, mely a hazafiak mély gyászát tolmácsolja s vigaszt csak abban talál, hogy a fejedelem előre is biztosította az ország jogait s hivatalaikban a honfiakat meghagyta, ezért ők is hűséget s jobbágyi hódolatot fogadtak őfelsége iránt, egyszersmind elsorolja, hogy a kir. főkormányszék ez alkalomból minő rendeleteket bocsátott szét az országban, hogy a többek közt, nem ruhával, külső, de szívben s lélekkel való gyászolást kötött a hazafiak lelkére az tidvezűlt fejedelem aszszonyért stb. A cancellária véleményében (votum) megjegyzi, hogy a kir. főkormányszék 1740. nov. 14-én YI. Károly császár halálakor, Mária Therézia királyné és fejedelemasszony trónraléptekor is a mostanihoz hasonló felterjesztést tett, a mi, mint azon idő viszonyai közt igen fontos erdélyi ügy, egy, 1740. dec. 30-án tartott miniszteri conferenciában tárgyaltatván : egyértelműleg kimondatott annak szükséges-volta, hogy az erdélyi kk. és rr. a királyné iránt hűségi esküt tegyenek le, az pedig az alkotmány és ősi szokások szerint egy köz országgyűlésen történjék ; igy következett be az 1741-ki országgyűlés s azon a hódolati eskünek az egész ország által szokott ünnepélyességgel letétele. Bárha azóta — mondja az udv. cancellária — az országnak sem törvényei, sem ősi szokásai meg nem változtak és a hódolati eskünek azon módon kellene most is letétetni ; mindazáltal némely körülmények említést érdemelnek, melyek a mostaniaktól lényegesen különböztek. Akkor ugyanis a hűségi eskületétel ünnepélyes jellegén kívül, azon nagyfontosságú körülmény forgott fenn, bogy a Pragmatica Sanctio tényleg akkor lépett életbe, ő felségének szük-Lásd erről többet: Századok, 1880. tívi IV. fiizet, 301 — 302. lapjain.