Századok – 1884

Értekezések - JAKAB ELEK: Erdély országgyűlései története II. József alatt - I. közl. 226

TÖRTÉNET«. 227 hogy addig, míg újakat szerezhetnek, a régieket használják s maguk igazolásául ezeukir. rendeletet igtattassák jegyzőkönyvbe ; ez kiadványaiknak mind polgári, mind törvénykezési kérdésekben hitelességet ad ; önként értetvén, hogy ez által a kir. főkormányszéknek azon rendelete, hogy a kiadványok egyideig fiiggesztessenek fel, — érvényen kívül helyheztetett. Ez alkalommal a kir. főkormányszék a leküldött fejedelmi czímekből a »Székelyek ispánja« czímet. hiányozni látván: őfelségét hódolattal megkérdezendőnek tartotta, hogy, miután Mária Thcrézia üdvözült királyné és fejedelemasszony 1742. jul. 20-án kelt kir. leiratában a székely nemzet kérésére bele egyezett, hogy az udvari kiadványok czímei közé a »Székelyek ispánja« czíra is beigtattassék, szintúgy, mint az más erdélyi fejedelmek alatt használtatott, ő felsége is engedje meg, hogy ezen ezím az erdélyi kiadványokban használtassék s ez az Erdélybe küldendő pecsétnyomókra is rá metszessék.Előterjesztetvén ez a felségnek : az a kívánságot azon okból, hogy a fejedelemséggel mint örökösre, a czím használata is rá szállott, egészen igazságosnak látta, s 1781. jan. 3-áu kelt udvari cancejl. rendeletben meghagyta, hogy a »Székelyek ispánja« czím az udvari kiadványoknál a felség többi czímei közé a régi helyen fölvétessék, s a kir. főkormányszéki kiadványokban is az eddigi módon használtassék.2) Jellemző az üdvözült uralkodásának Erdély iránti azon utolsó kegyelmi ténye, hogy pótvégrendeletében 1500 forintot hagyott azon czélra, hogy halála után azonnal Szebenben. Brassóban és a fogarasi görög katholikus egyházban, lelkeért engesztelő áldozat tartassék, s akkor azon városokbeli szegény, de erdélyi születésű polgárok és parasztok közt öt—ötszáz forint osztassék ki azon megjegyzéssel, hogy ezen megszorítás a katonai özvegyekre és árvákra, ha bár azok külföldiek, ki nem terjed, hanem az ilyelc ezen jó téteményben az erdélyiekkel egyformán részesüljenek. 3) Az erd. udv. cancellaria a kir. főkormányszéknek fennérintett fölterjesztését, mely a mellett, hogy a legmélyebb hódolatot fejezte ki, az országnak alkotmányos jogi garantiáit, a minők a szabadválasztás, adómegajánlás és sérelmi panaszok, nem is érintette, a már különben is csekélyre olvadt s erejéből kivetkőztetett alkotmány még inkább meggyöngítésére kívánta felhasználni, közigazgatási uton, országgyűlés tartása nélkül kivánta a hódolati esktt letételét végbevitetnf. 1740-ben ezt az udvari cancellá-Kir.fSlcorm. levélt. G710. sz. 17 80. 2) Kir.fSlcorm. levélt. 109. sz. 1781. 3) Kir. fSlcorm. levélt. 6441. sz. » 16*