Századok – 1884

Értekezések - THALY KÁLMÁN: Székesi Bercsényi Imre - I. közl. 193

206 TIIAT.Y KÁLMÁN. cas pictas Emerici Bercsénii ejusque conjugis Barbarae Lugos­siae,« etc.1) Tehát Kemény azt állítja, hogy Bercsényi »egykor« Rómá­ban, »másszor« Jeruzsálemben járt, azaz : két különböző útat tett, mindkettőt Erdélyből való kiköltözése (1626.) előtt; Bercsé­nyi Miklós szerint pedig őse a jezsuitákat Karán-Sebesbe Jeru­zsálemből való visszatérte után telepíté be. E telepítésnek évét is megmondja Bonbardi: 1625. Ezekhez képest világos, hogy Ber­csényi Imrének jeruzsálemi első utazása mindenesetre 1625. előtt történt, sőt a körülményekből okunk van föltenni, hogy 1620. előtt, legvalószínűbben 1618—19-ben, nemsokára Rómából meg­térése után. Ugyanis 1616—1617-iki római tartózkodása alatt vehette a pápától az ígéretet, hogy őt az akkoriban még ritka kitünte­tésül adományozott »Szent Sir lovagja« (Eques Sacri Sepulchri) czímmel és jelleggel diszíttetendi föl a jeruzsálemi patriarcha által, hogyha — e lovagrend szabályainak megfelelően — a Megváltó sírjához személy szerint elzarándokoland. Lélektanilag véve, s Bercsényinek jellemét és Bethlen alatt egyelőre legalább tétlen­ségre kárhoztatott állapotát is latba vetve : nagyon valószínű tehát, hogy a két utazást •— t. i. a rómait és palästinait — egy­mástól nem nagy időköz választotta el. Ha még Bethlennek csak­hamar kifejlett vallásháborúit is idegondoljuk : azt is egybevágó­nak kell találnunk, hogy az »igen katholicus« Bercsényi inkább hosszas külföldi utazásokkal igyekezett eltölteni ezen éveket, (1617—1619.) hogysem saját vallása ellen kényszerüljön liar­czolni, avagy az esetleg hirdetendő személyes fölkelésről való elmaradása által hűtlenségi bűnbe essék fejedelme, hazája ellen. A háború ugyan tényleg csak 1619-ben tört ki, de Bethlen a hadi­készűleteket tudvalevőleg már 1617 —18-ban nagy zajjal meg­kezdte. A béke Bercsényit már újra itthon találá. Nagy költséggel tett hosszas utazásai a különben is jeles képzettségű s éles elméjű férfiú ismereteit, tapasztalatait nagy mértékben gazdagították. Sokféle nép erkölcseit, szokásait, nyelvét ismerte meg, s számos ]) Topograpliia M. l'egni Hung. — Bdcs, 1750-iki kiad. 556. 1-

Next

/
Oldalképek
Tartalom