Századok – 1884

Értekezések - THALY KÁLMÁN: Székesi Bercsényi Imre - I. közl. 193

SZÉKEST BERCSÉNYI IMRE. (1589—1G39.) ELSŐ KÖZLEMÉNY. I. Bercsény (Berchen, Berchyn, Berchieny, Bercheny) tősgyökeres magyar és nagy régiségű helynév, mely az illető határra talán még Pannoniának Árpád által lett meghódításakor, hason-nevű első megszállójától ragadt. Ős hangzása mindenesetre pogány eredetre vall. Oklevélben Bercsény, mint helynév legelőször Szent-László király 1082-iki azon új adománylevelében említtetik, — és pedig már ebben is I. Béla hasonló adománylevelére utalva vissza, — melylyel a veszprémi káptalant jószágai birtokában megerősíti. ') Feküdt pedig e »praedium« a Séd avagy Yeszprém vize, másként Saár vize mellett, a nevezett káptalannak Csatár (Chatar), Peremarton és Kovácsi (Koachy) nevű birtokai között.2) Virágzó, népes puszta volt, melynek a Séd folyón két malma, zsíros szántóföldei, rétjei, erdeje, sőt a XV—XVI-ik században már szőlőhegye is vala. 3

) Viszontagságairól 1521-ig a veszprémi káptalan levéltára elég bő adatokat tartalmaz, mígnem Szolimánnalc 1526-iki pusztító hadjárata örökre elsöpörte. Ma nevét már csak egy dűlő tartja fenn Berbida (a régi Berenhyda) község határában, Peremarton tőszomszédjában.4

) v) Hazai Okmánytár, IV. köt. 1. 1. 2) 1352-ik évi liatárjáró-levél a veszprémi káptalan házi levéltárában, eapsula III. fasciculus »Berchen.« Eredeti. 8) 1388-iki, 1389-iki, 1393. és 95-iki, 14G4- és végre 1521-iki eredeti oklevelek ugyanott. 4) Véghely Dezső tisztelt barátom, Veszprémmegye tudós monograplmsának szives közlése szerint. SZÁZADOK. 1884. III. FÜZET, 13