Századok – 1884

III. Állandó rovatok - Folyóiratok szemléje - 183

TÁrCZA. 185 miíi. Fölemlít egy pár értekezést — de e névsora is hiányos : sok jót mellőzött. Legkülönösebb azonban, hogy a Régi Magyar Költők Táráról meg sem emlékezik : mintha nem is léteznék — pedig az irodalmi szemlében sehogysem mellőzhető. — A Lddovica Akadémia Közlönye januári füzetében Székely Samu az 1241—42-iki mongol invasiot ismerteti katonai szempontból, s a muhi pusztán szenvedett catastrophának s átalán a magyarok megveretésének okait a magyarok által elkövetett hadtani hibákból magyarázza ki. — Magyar-Zsidó Szemle czím alatt egy új folyóirat indúlt meg Bacher és Bánóczi által szerkesztve, melyben Kohn Sámuel »A honfoglaló magyarok és a zsidók« czím alatt történelmi czikket közöl, mely a Történelmi Tárban ugyancsak általa közlött adatoknak feldolgozása. — A Pontelly által szerkesztett Történelmi s Régészeti Értesítő f. évi 1. száma ismét becses adatokkal s dolgozatokkal járul Délmagyarország történetéhez. Karácsonyi János a Csanád-nemzetség geneologiáját s történetét állitá össze. Milleher Bódog újabb és fehértemplomi barbár leleteket mutat be. Foltin János a zástyi apátság kérdésében czáfolja Rácz Károlyt, s fenntartja munkájában kifejtett nézetét. A Tárcza hivatalos közléseket kivül apróbb czikkeket hoz. — Az Ungarische Revde januári füzetében Szalay József »Magyarische Arcliiv-Entfürung« czím alatt igen ügyes czikket közöl, mely a Turulban megjelent »Magyar levéltár-szöktetés« czímü czikkének átdolgozása. Ugyan is a müncheni »Arcliivalische Zeitschrift« adott ki a fennebbi czím alatt egy éles és igazságtalan czikket, mely a gyulafehérvári és kolosmonostori káptalanok levéltárainak illetékes helyre, az állami levéltárba való áthelyliezését használta fel a magyarok megtámadására, s melyre válaszolt Szalay a Turulban s most a Revueben. Bármily szellemes czikk is a Szalayé : de a német közönségre nézve az a Turulban el volt temetve. Igen helyes volt hát annak az Ungarische Revueben közlése : hadd lássa a higgadtan gondolkodó, kit nem vakit el a szenvedély, hogy minő fegyverekkel élnek ellenségeink. — A bécsi hadi levéltár közleményeinek ez évi 1. füzetében Gömöry kapitány ismerteti a hadi levéltár adatai alapján Zrínyi Miklós párbajra hivatását Mehcuied bosnya pasa által. Ez a XVI-ik században szokásban volt. 1554-ben különböző ürügyek alatt a bosnya pasa Zrínyit párbajra hívta. Ez el is fogadta, de Ungnad jelentést tett a császárnak s ez 1554.