Századok – 1884

Névtelenül - Das alte u. neue Kronstadt von G. M. G. v. Hermann bearbeitet von O. Meltzl I. k. ism. -d. 151

151 TÖRTÉNETI IRODALOM. Das Alte tend Neue Kronstadt von George Michael Gottlieb von Hermann. Königl. Rath. — Ein Beitrag zur Geschichte Siebenbürgens im XVIII. Jahrhundert, bearbeitet von Oscar v. Meltzl. Herausgegeben vom Ausschuss des Vereins für siebenbürgisehe Landeskunde. Erster Band. Von dem Uebergang Siebenbürgens unter das Haus Habsburg bis zum Tode der Kaiserin-Königin Maria-Theresia (1688 —1780.) Hermannstadt. In Commission bei Franz Michaelis. 1883. A régi és új Brassóról ír e könyv szerzője, de jegyezzük meg, hogy a szerző új Brassója már szintén a történeté, mert Herrmann 1801—1802-ben írta művét. Herrmann Mihály György 1737-ben született Brassóban, kitűnő nevelésben részesült, hivatalnoki pályáján kiváló állásokat töltött be, de érzékeny lelkét megtörték a sors csapásai és az emberek méltatlansága úgy annyira, hogy tébolyodott volt majdnem két éven át halála előtt, mely 1807-ben váltotta meg. Néhány órával halála után a brassai pap özvegye, ki Herrmann nővére volt, egy hivatalos leirat által értesíttetett, hogy testvérét valamennyi ellene fölhozott vád alól fölmenté a vizsgálat. A világi igazságszolgáltatás e nyilatkozata nagy szenvedéseknek vehette volna elejét, ha néhány évvel hamarább adatik ki ama rendelet helyett, mely Herrmannt fölfiiggeszté hivatalától több terhére rótt rendellenesség miatt. Az ilyformán szerzett otium sivársága ellen a munkában keresett menedéket az irodalommal sokat foglalkozó férfiú, ki alig két év alatt három nagy kötetben megirta szülővárosa történetét. A munka első kötete a legrégibb időktől a tizenhetedik századig terjedő, körűlbelől hat évszázadnyi korszakot tárgyalja, de a szász történelmi társulat nem tartotta szükségesnek kiadni e kötetet, mert a benne foglalt anyag részint közzé van téve, részint fölhasználtatott bővebb forrástanúlmányokon alapúló könyvekben. Azonban a második kötet, mely igy elsővé lett, oly korszakról szól, melylyel kevesebben foglalkoztak és a melynek nagy részét a szerző saját élményeinek benyomása alatt tárgyalhatja. Herrmann régi szabású szász, ki szereti nemzetét, Erdélyt, az uralkodó házat és nincs eltelve vak gyűlölettel a magyarok ellen. Oly korszakban élt, midőn a protestánsok mellőzésben részesültek, akár szászok, akár magyarok voltak, azért nem kiméji a katholikusokat, ha magyarok, ha nem azok és a magyarországi fölkelések aspiratiói ellen, melyek Erdély békéjét gyakran kegyetlenül megzavarták, oly érzéssel viseltetik, mint Cserei. A jó Cserei egyike kedvencz Íróinak, sokszor idézi és egészen az ő szellemében irja a Rákóczi kor történetét. Mert foglalkozik az országos eseményekkel is, de főleg a szászok és Brassó viszonyainak minél teljesebb megértetése végett. Mindenütt egyszerű és világos stylje