Századok – 1884

Értekezések - MAJLÁTH BÉLA: Liptó-Újvár történetéből 127

TÖRTÉNETKÍTÖL, völgyeit kivájták, e fensikot is kétfelé metszették, s most húszkarmincz öl mély, helyenként egy nyolczad mértföld széles vízmeder választja el egymástól. Ezen szakadást a Kriván-csúcs lábánál hömpölygő rohamos esésű Béla vize kisebb-nagyobb, néha száz meg száz mázsányi gránit-sziklákkal tölti meg, melyeket a vad hegyi folyó az anyakőzetről elszakasztva lehengerget. Néhány puskalövésnyire azon ponttól, hol a Béla vize a Vágba szakad, s mint egy deltát képez, emelkedett, a régeumúlt időkben büszke vár, s várja végpusztulását az idő és viszontagság megrongálta puszta fal, melynek hátterét az úgynevezett »Hradska Kora« — erdőséggel benőtt halom foglalja el. míg maga a vár, a domb alatt a Béla folyó partján a puszta síkon lelt helyet. Azon történelmi nyomok, melyeket követnünk kell, hogy Liptó-l Ijvár keletkezési idejét megtudjuk, visszavezetnek bennünket a XIII. század első felébe. Itt azonban a világító szövétnek végképen kialszik, meg nem határozható az év, melyben a vár fenállott ; bár ha a múlt század történetírói közül Bél Mátyás a tatárjárás idejére teszi : építtetvén az — úgymond — hogy onnét a népség a betörő tatárhordákat kémlelhesse, vagy hogy oda a vidék lakosai menekülhessenek1). Az első állításnak ellene mond a vár helyzete, mely alacsony fekvése, a körülötte emelkedő magasabb hegyek miatt, de a vajmi szűk határok közé szorított kilátás miatt is, arra alkalmas épen nem volt. À másik föltevést megczáfolja maga az építmény szerkezete, melynek fenmaradt romja, keletkezésének legrégibb korszakából, épen csak egy kerek tornyot — donjont -mutat fel ; s ez menedékhelyeid tíz embernek is alig szolgálhatott, a várnak fenmaradt többi része pedig mind újabbkori építmény. Mindez azonban nem zárja ki azt, hogy a vár a tatárjárás alatt fenn nem állhatott. A liptó-újvári katholicus plébánia évkönyveinek feljegyzései megerősítik, az ezen kincstári uradalom levéltárának egy okmányát, mely szerint az az 1222-ik évben épült volna2

) Részemről az oklevelet ki nem nyomozhattam, s ez állítást bebizonyítandónak tartom. Annyi azonban tény, hogy ezen varat Donch Csorbának fia építé, ki azon területet, mely Belezkának hivatott, az Ontli, Pettew Lachk és Denke birtokos nemes családoktól elfoglalta, s önhatalmilag a várat fölépítette.3) Churba Dominik, Donch apja a XIII-ik század második felében már elő nem fordult, mint olyan, ki a várat építhette volna, s minthogy 1) Math. Bél. Nat. Not. Reg. Hung. II. köt. 561 lap. 2) Arch, közlem. XI. köt. II. füz. 14 1. 8) Demke-család levéltárában Malatinban, Bobronyiczky - család levéltára. SZÁZADOK. 1884. II. FÜZKT. Í)