Századok – 1884

Értekezések - Dr. SZABÓ KÁROLY: III. Endre fogsága 97

110 III. .ENDRE FOGSÁGA 26-dikáig, majdnem négy hónapon keresztül, III. Endrétől oklevelet nem találunk ; miből kétségtelenül megállapíthatónak hiszem, hogy fogságba jutása csak ez időközben, 1292. aug. 4. után s azon évi nov. 26. előtt történhetett. A király fogságáról és kiszabadúlásáról, Németujvári Ivánnak a fogoly királylyal szemben tanúsított s csak az ő jelleméhez illő eljárásáról, a következő oklevelekben találunk adatokat : 1. 1292. nov. 26. III. Endre már említett adománylevele Ogyoz comes, Búzád fia, részére. E szerint Ogyoz, ki mindjárt akkor, hogy III. Endre az országba jött, hozzá csatlakozott s neki hű szolgálatokat tett, a Henrik bán fiai elleni hadjárat alatt vára elvesztésében s jószágai földulásában ezer márkányi kárt vallott ; »ezenkívül pedig, midőn Iván, Henrik bán fia, a köztünk és közte megállapított békekötést megszegve felségünk személyét elvetemedett vakmerőséggel letartóztatta,« a királyért, hogy a fogságból szabadulhasson, egyetlen fiát adta Ivánnak kezesül '). 2. 1292. uralkodása harmadik évében, nap nélkül kelt levelében adja III. Endre Doroszló mesternek (a Bumy-család ősének) a királyi joculatorok Igriczi nevű földét Zala vármegyében, az ország számos hadjáratában a németek ellen vére ontásával tanúsított vitézségéért, és azon hű szolgálatáért, hogy midőn őt Iván mester, Henrik bán fia, vakmerően letartóztatta, kiszabadításáért folytonos követségekben fáradozott, s érette fiát adta Ivánnak kezesül2). 3. 1293. jan. 10. III. Endre adománylevele Tivadar székesfehérvári prépost és alcancellarius részére a Nagy-Szigetben (a Csepel szigetén) fekvő Halásztelekre. Ebben Tivadar érdemei következőleg vannak időrend szerint fölsorolva. Midőn IV. László halála után Endre magát Székes-Pehérvártt meg akarta koronáztatni s némely ellenségei a szent koronát előle elrejteni törekedtek, Tivadar prépost a koronát a kitűzött időre rendelkezésére bocsátotta ; az osztrák hadjáratban részt vett s zászlóalja több J) Wenzel, Árpádkori Uj Okmt. XII. 526. I, 2) Fejér VI. I. 204. I. és pontosabban Wenzel e. h. XII. 530. I. — Ez oklevélből kitetszik, hogy a király fogságának hosszasabb ideig kellett tartani, s kiszabadulása csak alkudozás utján sikerült.