Századok – 1884

Értekezések - Dr. SZABÓ KÁROLY: III. Endre fogsága 97

104 III. .ENDRE FOGSÁGA bitorolva birja, fölszólítja az ország összes lakosait, bogy Endrének, kinek az országhoz semmi joga sincs, mondjanak ellent, s hódoljanak meg neje s az ő uralmának, melyet, lia a bitorló el nem hagyja Magyarországot, fegyveres erővel is ki fog vívni. A nápolyi udvar és a szent-szék összevágó működésének némi sikere legelsőben a tengermelléken s a Drávántúli részekben mutatkozott, hol a báni hivatal Németujvári Henrik kezében volt, Frangepán Duim vegliai gróf s Babonics Radiszló, mitit II. Károly és neje magyarországi hivei. már 129] .junius 6-dikán megérkeztek a manfredoniai kikötőbe, hogy a nápolyi udvarral személyesen értekezzenek 2). Néhány hónap múlva pedig. 1291. sept, 21-dikén, II. Károly és neje Mária, ki magát Magyorország királynéjának czímezte, Párisban kelt levelökben fölhatalmazást adtak három megbízottjuknak, hogy nevökben magyarországi híveiktől a hódolati esküt vegyék be s az ország kormányát mindaddig vezessék, mig tőlök vagy fióktól Martell Károlytól más rendelkezést nem kapnak. 8). Hogy a rendszeresen iizött igatás nem maradt sikeretlen, s a trónkövetelő pártja a tengermelléken, hol e párt élén a hatalmas brebiri grófok, Pál tengermelléki bán s testvérei György és Mladin állottak, fegyverrel is föl mert lépni, kitetszik III. Endrének 1293. julius 11-én uralkodása harmadik évében kelt leveléből, melylyel Radiszló bánnak István fiának adományozza a Zágráb várához tartozott Szelin helységet. Elmondja e levélben a király, hogy midőn kedvelt hívét Ugrin mestert (a Csák nemzetség tagját) édes anyja elébe a tengerpartra küldötte, s azt némely hűtelenek foglyúl ejtették, Radiszló bán az ő parancsára a hűtlenekkel megütközött, azokat egy rokona és öt szolgája halálával s többek megsebesültével legyőzte, Ugrint kiszabadította, s azután édes anyját Morosini Thomasinát, kinek fogadására ő akkor, országa fontos ügyei által gátoltatva, személyesen nem mehetett, a hűtlenek minden nyilvános cselvetései ellenére fegyveres erővel illő tisztességgel Magyarországra bekísérte4). *) Wenzel, Diplornatiai emlékek az Anjou-korból. /. 70. I. 2) U. ott 1. 77. I. 3) U. ott I. köt. 7 8. I. 4) Hazai Okmánytár VII. 230. I. — Hogy az itt említett esemé-