Századok – 1883

I. Értekezések s önálló czikkek - NÉVTELEN CZIKKEK: A magyar czímer kérdése az országgyűlésen

TÁKCZA. 303 Hogy saját munkámat s judiciumomat kicsinyli, azzal nem törődöm, mert önálló búvárkodásom eredményei — és legyenek ezek bármily csekélyek is — nem lehetnek egy nem szakember kicsinylésétől függőek. Arról is legyen meggyőződve, hogy az okiratok megértéséhez nem ő tőle fogok tanácsot kérni. Ha pedig hazafiságomban akar gyanúsítani, akkor épenséggel elhibázza a dolgot. Vagyok akkora patrióta, mint bárki más, ha nem is ignorálom a külföld nagy szellemi vívmányait, és ha súlyt fektetek is a honiakon kivííl a külföldi auctoritásokra, kikkel Fekete úr bizony röviden bánik el. Pedig ép e tekintetben tanácsolnám neki saját jól felfogott érdekében, hogy ezek iránt mindenesetre jó lesz kissé simulékonyabbnak lenni. Ez nem szégyen, mert mindent mindnyájan nem tudhatunk. Ha egy történetíró elfogadhatja a philolognak vagy a geolognak ítéletét, miért ne nyugodhatnék meg egy geometer vagy hydrolog a történetíró vagy a régiségtudós vélekedésében ? Csak egyesített erővel haladhatunk s Fekete úr is csak ily támogatás mellett fogja a saját szakmája terén szerzett tudását és elvitázhatlan tehetségét valódi sikerre juttathatni. DR. ORTVAY TIVADAR. A MAGYAR CZÍMER KÉRDÉSE AZ ORSZÁGGYŰLÉSEN. Febr. 28-án tárgyalták a képviselőházban „a magyar korona országai egyesitett czímerének és az ország külön czímerének magánosok és magán jellegű testületek, vállalatok és intézetek által való használhatásáról« szóló törvényjavaslatot. Eddig az volt az usus, hogy az ország ezímerét minden egyes polgár vagy testület, vállalatok és intézetek szabadon használhatták. A most előterjesztett törvényjavaslat szerint a czímer használatát ezentúl a hitel- és pénzintézetek részére a törvényhozás, — más magán-jellegü társulatok, vállalatok és intézetek, valamint magánosok részére a ministerelnök a belügyminister, illetőleg a horvátszlavonországi bán és esetleg más, arra hívatott közegek és hatóságok véleménye folytán esetről-esetre adandó engedélyezéstől teszi függővé. A törvényjavaslathoz legelőször is Thaly Kálmán, mint szakember szólott, figyelmeztetvén az országgyűlést ama nagy ingadozásra, melyet a magyar czímer képe felmutat. Ennek a határozatlanságnak eddigelé a magyar törvényhozás egy praecis törvényszerű meghatározással nem vetett véget. Mária Teréziának van egy rendelete, melyben a magyar országos czímer, a melléktartományok hozzávétele nélkül, meg van határozva, Hanem ez csak rendelet, a bíró erre nem hívatkozhatik. S mit tapasztalunk az életben ? íme a legközelebbi példa ! magában az országr) Ezzel a polémiát mindkét ügyben befejezettnek jelentjük ki. Szerk.