Századok – 1883

A M. T. Társulat kirándúlásáról kiadott füzet tartalma - Sopron multjáról. Sz. Nagy Imre

sopron múltja. 27 király küldöttjeinek Reichenpach Vilmos lovagnak és Oláh Miklós királyi titkárnak a kibékítés sikerűit is. *) Megemlítem még az akkori kor és szokás megismertetéseűl. hogy I. Ferdinánd király 1551-ben nyomtatott rendeletet adott ki, hogy a zsidók fölismerhetése végett ezek kivűl ruhájukra, a mell bal felén egy sárga posztóból készült karikát tartoznak felvarratui. A mohácsi vész után Sopron város I. Ferdinánd hivének vallotta magát, a nyugoti határszélekre az akkori belviszály anynyira nem terjedt ugyan ki, azonban a kőszegi ostrom és Solimán török császár bécsi táborozása alkalmával a vármegye lakosai igen kipusztúltak, ugy hogy a ki az 1536-ki dicalis conscriptiót olvassa (ez a legrégikb megyénkről az országos ltban) szomorúan fogja látni a megye akkori lakatlan voltát ; ez időtájban telepítették meg a megyebeli elpusztúlt helységekbe a Kauizsayak a Boszniából és Horvátországból, különösen a Velike és Ztenychnyak nevű várakhoz tartozó birtokaikból, a török elől kivándorolt horvát lakosokat.2

) A XVII-ik század elején Bocskay István erdélyi fejedelem hadjáratában kemény harczot és ostromot állott ki Sopron városa. Némethy Gergely a fejedelem vezére áttör a dunántúlra, Mosony és Sopron vármegyéket elfoglalja ; túl a dunán a többek között berekszói Hagymásy Kristóf Szent-Grót várának ura is a a fejedelem pártjára áll, aki Sopront 1605. juu. 20-án ostrom alá veszi, a város azonban nem adta meg magát, sőt midőn Hagymásy serege Trautmansdorf Ádám császári vezér által a város !) Lad. XLVIII. Y. Y. faso. 1. Nro 45. 2) A midőn a protestánsok részéről Endréden Sopronmegyében az egyház látogatás 1631-heu megtörtént, egy tiszta ezüst kehclyröl és egy oltár térítőről, melyen régi betűkkel tótúl volt karmasin betűkkel kivarrva Istennek tiz parancsolatja, az egyház elöljárói azt adták elő, hogy azokat még eleik hozták magukkal Velibéről Horvátliországból ; Kövesden pedig az egyház látogatás alkalmával egy tót nyelvű gradual találtatott; mind Endréd, mind pedig Kövesd tót lakosai azóta már elmagyarosodtak. Vesd össze Catallogus Manuscriptorum Biblioth. Nation. Tom. III. 93. lap. A látogatásról szóló jegyzőkönyv 1799-ki másolata gyűjteményemben van.