Századok – 1883

A M. T. Társulat kirándúlásáról kiadott füzet tartalma - B. Kemény Gábor: elnöki megnyitó beszéde

10 ВН. KEMÉNY GÁBOR. lathoz, oly teljesen pontos térképet nyújtana, mely egyszersmind szakadatlan és egybefüggő lánczolatát is adná a tájak minősé­gének. Látni való : mily nehéz, de egyszersmind mily szép föladat a történetírás. Hiszen, míg egy felől a maga teljességében vonzó, leigéző művészet; másfélül képet nyújt a mult időknek esemé­nyeiről. Kikutatja az összefüggést, mely az egymás után követ­kező korok intézményeiben, politikai szervezetében, állami és csa­ládi életében rejlik. Megállapítja a törvényeket, melyek szerint az államok alakúinak, emelkednek és elhanyatlanak, a nemzetek fejlődnek és átalakúlnak; mert hiszen a nemzetek fejlődésé­nek oly törvényei vannak, mint a planéták útjának. Elvezet a mult, néha igen régen mult idők tanácstermeibe ; megös­mertet az uralkodó felfogással, lelkülettel, meg a sötét aggodal­makkal és a bíztató reménynyel. Bevezet a családi élet tűzhelyé­hez, bemutatja a körülötte mozgó alakokat, társaságuk szemlélő tagjává tesz: látjuk őket mozogni, halljuk beszélni, megértjük foglalkozásukat, fölfogjuk észjárásukat. — Egy helyt a hazasze­retet fönséges tényeit tárja előnkbe; máshelyt az árúlónak undo­rító alakját. Itt tetterős emelkedés ; ott a szétfoszlás, hanyatlás jelenségeit. Lehetetlenség, hogy egy nemzet, mely kegyelettel tekint hazája múltjára, mely megbecsüli az ősi hagyományokat, ne von­zódjék szeretettel és kegyelettel történetíróihoz. — Jaj pedig azon nemzetnek, melyből saját fejlődése iránt való érdeklődés, az ősök és ősi intézmények iránt való kegyelet kihalt. Az a sötét bizonytalanságban él ; ott az események vaktá­ban következnek, egyik a másik után. — Épen ellenkezője vau annak oly helyen, mint a mit az angol politikai élet egyik fővo­násának mutat be a nagy történetíró, mely szerint Angliában az alkotmányos élet folyamán az átalakúlás igen nagy volt ; az átalakúlás mintegy olyan, mint a minőt látunk, midőn a cseme­téből fa, a gyermekből ember fejlődik ; de az alkotmányos élet­nek egy pillanata sem volt olyan, midőn a létező intézmények nagyrésze ne régi, ősi lett volna. Minálunk, Istennek hála, létezik még az ősök iránt való kegyelet, létezik a ragaszkodás az állami, alkotmányos élet foly-

Next

/
Oldalképek
Tartalom