Századok – 1883

I. Értekezések s önálló czikkek - NÉVTELEN CZIKKEK: Iskolai értesítők szemléje

900 TÁRCZA, ].). Az értekezés a 1776 —1807 évek közötti időszakot öleli fol, midőn a gymnasium a jezsuiták kezéből a pálosok vezetése alá került s úgy maradt egészen 1807-ig, a midőn annak vezetését a sz.-ferenczrendi szerzetesek vették át. Neveléstörténelmi szempontból tanúlságos az értekezés. 6. Az ungvári kir. kath. fögymnasium értesítőjét egy elhunyt tanár Petrik János (sz. 1826. + 1883.) emlékezete nyitja meg. Azután jön Barna Mihálytól, »Az ungvári k. kath. fögymnasium története« és pedig alapíttatásától (1613.) kezdve egész a jezsuita-rend feloszlatásáig. Közli az alapító okleveleket, a gymn. belső és külső történetét, a tanárok legrégibb névsorait в a tanulók létszámát különböző időkben. 7. A selmeczbányai ág. hitv. ev. lyceum értesítőjében: A selmeczbányai ev. egyház és lyceumnalc sajtó alatt levő történetéből találunk értekezést (10 1.) Breznyik János ig. tanár tollából. Az értekezés mintegy tervezetét adja ama történeti munkának, melyet szerző a Selmeczbányáról kiadandó monographia számára írt 25—30 ívnyi terjedelemben (ára 2 frt leend.) A selmeczbányai lyceum a protestáns iskolák között egyike a legrégiebbeknek, 1528-ban alapíttatott. Történelmének forrásául szerző előszámlálja az 17 39-en kezdődő iskolai jegyzőkönyveket, a városi levéltárban talált városi tanácsi jegyzőkönyveket 1550-től kezdve, a »Copier-Buch«-okat (oklevelek, hivatalos acták másolatait) 1519-től s végül a városi számadás könyveket, »Journal«-okat, melyek 1550-ben kezdődnek, bár hiányosak. Ezután adja szerző munkája tervezetét, amiből láthatjuk, hogy müve hazánk művelődési történelméhez becses adalékokkal fog járulni. 8. A nagy-bállói т. k. állami főreáliskola értesítőjében Kiss Rezső közöl „ Adalékot Szabolcs vármegye történetéhez. " »Szabolcs vármegye vetette meg a M. Tudós Társaság palotájának alapját« ez szorosabb értelemben vett tárgya értekezésének. Megemlítvén, hogy Szabolcs szülötte Bessenyei György pendítette meg egy m. tudós társaság felállításának eszméjét »Jámbor szándéká«-ban, elbeszéli, mint tették le az első követ szintén Szabolcs fiai, az Akadémia palotájához, midőn 1857-ben jun. 23-áu Bogdány m. városában egy asztaltársaságban Tokaji Nagy Lajos gyűjtést indított az akadémia palotájára. Közli czikkében szerző, Csicseri Bors (Agai) egy a fővárosi lapokban megjelent ily czimű tárczaczikkét : »Az első tégla« ; úgy gr. Dessewffy Emil ak. elnök 3 levelét és Tokaji Nagy Lajos »pro memoria« írt feljegyzését a leírt szabolcsi gyűjtésekről. Minthogy ez, mint szerző megjegyzi, terjedelmes tanúlmányának egy része, figyelmeztetjük, hogy müvének előnyére válnék a dagályos bombastok és képtelen képek kerülése. Pl. midőn azt akarja mondani, hogy Bessenyei György is fájdalmasan érezte a magyar nyelv elhanyagoltatását — ezt mondja : »Igen ! az ő ajkát is rázogatta a nem divat — hanem igazi fájdalomszülte sóhajtás, mint minden gyümölcsét, minden kincsét munkásai közt kiosztó, áldásos őszi évad vonaglásakor a sóhajtásként átsuhanó szellő a leghalványabb rózsákat.« (1. 1.)