Századok – 1883

II. Könyvismertetések - NÉVTELENÜL: Journal d'Antoine Gelland. Ism.

74 történeti irodaî.om. pár év múlva a Sorbonneba került s végre a Mazarin iskolába, mely épen akkor nyílt meg. Itt egy ifjú társaság feltette magába G-oduin tanár vezetése alatt, hogy csak latinál fog beszélni, de Gralland a sikert nem várta be, mert marquis Nointel törökországi nagykövetté neveztetvén, magával vitte őt, hogy tanulmányozza és szerezze meg Írásban a görög egyházi atyák hitágazatait, mit aztán Galland meg is tett. így aztán 1671—1675-ig a nagykövet társaságában maradt Galland és ott írta ez emlékiratait ; megtanulta jól az akkori közönséges görög nyelvet, meg később az arab és persa, sőt a dűnai nyelvet is, foglalkozott régészettel, a keleti nemzetek irodalmával, (s e művében is nagyon sok keleti munkának jegyezte fel czimét és íróját) érmészettel, természetrajzzal stb. A nagykövetet elkísérte a keleti kikötőkbe tett útjában, hol mindenütt sokat tanúit s végre 1675-ben visszatért Párisba. Ott néhány keleti érmet bemutatva s magyarázva, a Keleti-társaság még kétszer küldte keletre érmek, könyvek s más régiségek vásárlására, melyek legtöbbnyire a királyi kincstárba kerültek. Temérdek kissebb és nagyobb munkát írt s az épen megnyílt Akadémiának is tagja lett. Aztán az államtanács elnöke Bignon úrnak lett könyvtárnoka, hol Párishoz közel, szép vidéken, gazdag könyvtárban s kényelmes életmódban még több alkalma nyílt kedvteléseinek s az irodalomnak élni. Munkái alaposak, egyszerű, átlátszó, könynyen érthető stylben lévén írva, nagyrészben ma is használatban vannak a szaktudósoknál. Meghalt 1715-ben életének 69-ik évében. Huszonhét önálló munkát hagyott hátra, s még kéziratban is hat munkát ; írt numismatikai szótárt, írt a kávé eredetéről és hasznáról s lefordította eredetiből az Ezer-egyéjszakát stb. A műből minket érdeklő egy pár mutatványt közlök, például a Zrínyi-Wesselényi-féle összeesküvés idejéből nálunk is hírhedtté vált Panajottiról ezeket írja. (18. 1.1. kötet.) Panagiotis vagy Paianoti Miklós Konstantinápolyban született 1613-ban, fia volt egy szőcsnek. Sirigos Meletios, a patriarchai templom egyik főpapjának vezetése alatt tanulta meg a görög, arab, török és persa nyelveket. Azután Paduába ment, ott tanúit meg latinúl és olaszúl, sikerrel tanulmányozta a számtant és csillagászatot. Konstantinápolyba visszatérvén, a császári követség mellett 25 évig volt tolmács (dragoman) s azután más keresztyén fejedelmek követségeinél is szolgált. Később Kiuprili Ahmed nagyvezér észrevévén ügyességét, maga mellé vette s magával vitte Kréta szigetére, hol szintén kitiinőleg viselte magát az egyezkedéseknél. Nemsokára a fényes porta első tolmácsává neveztetvén, nagy befolyást gyakorolt a politikára. És az udvarnál maradt egész haláláig, mely 1673.