Századok – 1883
I. Értekezések s önálló czikkek - MIKULIK JÓZSEF: Egy németajkú város megmagyarosodása a XVII. században
688 KÜLÖNFÉLÉK. Herrn Obrist-Leütenanten mit ebisten eine Specification erwartten, was derselbe für Soldaten vermaine ? Unterdessen aber wirdt wohl geschehen, wann der Herr Obrist-Leutenant sich mit unszeren Granitz-Völckhern an einem bequemben Orth zwischen den Gränitzen des Feündts setzen wirdt ; allermassen ich dan vermaint gehabt, dass es schon geschehen wehre denen Tiirkhen dardurch in Ihren an ein oder anderes Orth etwa vorhabenden Conjuncturen eine Sorg zu zuefiihren, und dem Herrn Grafen Zrinj auch zuglleich einen sicheren Ruckhen zu machen. Worüber und in Erwartung weitherer Nachricht von allem so vorgehet, verbleibe Meines Herrn Obrist-Leütenants Wien, den 3. February 1664. Dienstwilligster Diener : R. C. Montecuccoli m. p. Kívül : Esterházy János czíme, — Raab. P. H. (Eredeti, csak az aláírás s. k.) Látszik Montecuccoli e két utóbbi leveléből, hogy a gőgös olasz a magyar végbeliekről mily megvetőleg vélekedik vala, és kiérzik a kicsinylő, éles gúny Zrínyi ellen, kinek Babócsát, Berzenczét, Segösdet, Pécs városát megvevő, az eszéki erődített hidat leromboló, a szigetvári törököket keményen visszaverő és Kanizsát szorosan körűizároló diadalmas hadjáratát csúfosan »Cavalcad«-nak nevezi. Valamint az is megbizonyosodik, kogy Montecuccoli a Kanizsát ostromolni akaró s e végett Esterliázy útján segédhadakért hozzáfordúlt hős bánnak nemcsak kogy segédet nem adott : de egyátalában csupán arra szorítkozék, hogy Zrínyinek háta födözve legyen. Szóval, Montecuccolinak e saját leveleiből is kivilágló irigy magaviselete tökéletesen igazat ad ellenében — Zrínyinek. THALY KÁLMÁN. EGY NÉMETAJKÚ VÁROS MEGMAGYAROSODÁSA A XVII. SZÁZADBAN. Rozsnyó város lakossága ez idő szerint egészen magyar ajkú, pedig köztudomású dolog, kogy még a XVII. század első felében is túlnyomó részben németajkú vala ; a városi tanács is jegyzőkönyveit 1670-ig majdnem kizárólag német nyelven szerkesztette, a rozsnyói bányakönyv pedig még 1737-ig is kevés magyarúl írott feljegyzést tartalmaz. Nem lesz talán érdektelen azon viszonyok és intézkedések rajza, melyek azt eredményezték, hogy a rozsnyai polgárság megmagyarosodott már, még a XVII. században