Századok – 1883
I. Értekezések s önálló czikkek - CSÁNKI DEZSő: Első Mátyás udvara. - I.
; 570 csánk1 dezső. Beatrix ideje óta a külföldi zenészek és énekesek is tért foglalnak a fényesebbé és bőkezűbbé vált udvarnál, — németek, francziák, kiválóan természetesen olaszok; énekükkel, hárfáikkal és vonós-hangszereikkel. ') Mondhatjuk — jogosan, mert a művészet ez ága is kivált Olaszországban fejlett ki a középkorban. Nagyrészt innen toborzottak zene- és énekkarúkat az európai udvarok, egyházi és világi nagyúrak. Magában Olaszországban is nagy volt "e tekintetben a vetélkedés az apróbb-nagyobb, de az egykorú műveltségnek színvonalán álló udvarok között. 2 ) S Mátyás, mint mindennek a mi a divatos műveltséghez tartozott, úgy a külföldi zenének is kedvelője, az olasz zenészeknek is bőkezű Maecenása lett. S főgondját az egyházi zenére fordítá. Már Beatrix menyegzője alkalmával oly egyházi zenekart találunk Budán udvarában, mely művészete hatalmával elbájolja és bámúlatra ragadja a külföldi fejedelmek követeit, s a többi vendégeket.3) Pedig akkor még valószínűen a hazai elem volt benne túlnyomó. Későbben még kitűnőbbnek találjuk. Bonfini idejében — ha az ő hízelgő tudósításainak hinnünk szabad — oly nagyszerű volt a Mátyás egyházi ének- és zenekara, a melyhez fogható — talán a rómait kivéve — az egész kontinensen sem volt. A castellai püspök, a pápa követe, ki 1483-ban járt hazánkban s meglepetve tapasztalá Mátyás hatalmas udvarának fényét : elragadtatva szól a király énekkaráról, melynél jelesebbet nem hallott soha. Az udvari kápolnában tartott isteni-tiszteleten gyönyörködött művészi játékában. »Majd ha haza térek — teszi hozzá — megkísértem elmondani Szentségednek : mily csendben, mily nagy áhítattal, mennyi szertartással és pompával szolgálták ki a főpapok és főúrak seregének jelenlétében azt a misét — melyen a királyi énekkar művészi énekét hallata. Megzavarodva tettem magamnak szemrehányást, hogy világi fejedelem az isteni >) »Violete« = hegedű. (Mátyás k. dipl. eml. III. 101. 1.) Lásd Bonfini. 631. 1. (A hegedű, s átalában a vonós-hangszerek olasz eredetűek. Lásd': Lacroix: Les arts au moyen age et al'epoque de la renaissance. 565— 566. 11.) ") Beumont : Medici. II. több helyen. a) A pfalzi követ jelentése Schvvandt.nernél. IT. 200—208. 1. Esehenloer. I. b.
