Századok – 1883

I. Értekezések s önálló czikkek - CSÁNKI DEZSő: Első Mátyás udvara. - I.

548 CSÁNKI DEZSŐ. zad közepe óta legtisztább képviselője a renaissance-nak, élén a Mediciekkel, Mátyás idejében kivált Lorenzoval. Mátyásnak e férfiú iránti rokonszenvét nem lehet félreismerni ; az a 70-ben küldött két oroszlán pedig jelképe volt a nagyrabecsülésnek, melylyel Lorenzo Mátyás iránt és királyi méltósága iránt viseltetett. Volt is jellemökben sok hasonlatos. Ama bámulatosan sokoldalú észtehetség, mely ezer apróbb-nagyobb akadály közt biztosan kormányozza az állam hajóját, — a finom iránt kiművelt izlés, mely a kor szelleme után haladva, tudományt, irodalmat és művészetet saját személye körül, udvarában egyesíteni törekszik, — némi árnyalat- és kelyzet-kiilömbséggel mindkét férfiúban ugyanaz. Mindkettő hódol kora műveltségének, s egyik Európa déli vidékén. másik közepén, akaratlanul is vezetőjévé szegődik annak. Lorenzonál tágabb a látkör, otthonosabb s mélyebb az uj műveltség; de Mátyásnál nagyobb az érdem, mert ő Itálián kivűl az egész Európát megelőzé a humanismus átültetésében. Eleintén inkább csak a hazai humanistákat találjuk udvarában, kik maguk is diszes udvart tartanak székhelyükön. 2

) Az olasz egyetemeken végzett tanulmányaik után, hol már kisebbnagyobb hírnévre tesznek szert — hazatérve, gazdag jövedelmű egyházi méltóságokra emelkednek. Az új tudomány hazájából magokkal hozák az ott dívó szokásokat, s most ezek szerint rendezik be udvartartásukat. Könyvtárakat állítanak fel, s drága kéziratokra költik jövedelmük jó részét ; felkutatásukra és megszerzésükre ügynököket tartanak Olaszországban ; ifjakat neveltetnek az ottani egyetemeken ; leveleznek a nevesebb olasz humanistákkal s gyakran vendégekül fogadják őket udvarukban. Örömest építkeznek. E végre mindenféle művészeket és mestereket hívnak Itáliából, kik aztán palotáikat a fejlődő olasz művészet divatos alkotásaival rakják meg. Sőt Vitéz még egyetemet is állit. ') Epist. Matth. Corv. Ш. 91. 1. Lásd fieurnont. Lorenzo de' Medici. II. 141 — 142. 11. Hogy ez ajándékról ahhan az időhen igy gondolkodtak, arra nézve lásd Janus Pannonius epigrammáit. (Poemata, 586—588. 1.) Lacroix szerint (Moeurs et usages. 238. 1.) a franczia királyok az oroszlánokat királyi méltóságuk jelképeül tekintették és tartották udvarukban. -) Lásd a Vitéz Jánosét, Dóczi Orbánét és Báthori Miklósét Galeottijiál. (I. h. 273., 278. és 281. 11.)