Századok – 1883

I. Értekezések s önálló czikkek - FRAKNÓI VILMOS: Váradi Péter kalocsai érsek élete. - I.

KALOCSAI ÉRSEK ÉLETE. 49!» haragját ; és az én esdekléseimre kapták vissza lefoglalt birtokaikat, Most már legjobb és legkegyelmesebb királynéjának nevez az érsek.« A pápai követet a királyné nyilatkozatai megerősítették jó reménységében. Biztosan számított rá, hogy az érseket az ő kezeibe szolgáltatják ki. Esztergomba akarta őt elhelyezni.*) Azonban csalódott. A király mindenféle ürügyek alatt késleltette ajánlata valósítását. Hónapok múltak el, a király időközben (martius közepetáján) Bécsből visszatért Budára, és semmi sem történt, A nuntius lekisérte ide, és minden alkalmat megragadott, hogy az ügy elintézését siettesse, de eredmény nélkül.2

) Sőt egyik előterjesztésére május közepetáján, oly választ kapott, a mely méltán megdöbbentheté. »Higyje el követ úr — így szólt a király — nem cselekszik kedves dolgot, a ki előttem a kalocsai érseket szóba hozza, Rosz nyelvével meg akart rontani, minél fogva azt kell kívánnom, hogy történjék vele, amit az igazság követel.« Azután előadta, hogy most nem nyithatja meg börtönét, mert az árvái vár kapitánya távol van Lengyelországban, és a nápolyi királytól vár az érsek ügyére vonatkozó közleményeket. És egyátalán nem küldheti őt Eszterrázni, hogy az öt év lefolyása alatt nem volt mindig egyformán szigorú őrizet alatt. ') Fölkéri a pápát, hogy levélben ajánlja a királynénak az érsek ügyét és köszönje meg a követ előtt kifejezett jó hajlandóságát. A követ abban a véleményben van, hogy lia a királynéval el lehet hitetni, hogy ő benne bíznak és csakugyan az ő befolyásától várják az érsek szabadonboesátását, jó eredményre lehet számítani. (A pápai követ. 1489. január 30-án kelt jelentésének eredetije a velenczei Szent-Márk könyvtárban.) 2) 1489 február végefelé az a hír jött líómába, hogy a király szabadon bocsátotta az érseket. »A király becsülete érdekében — írja a pápa Bécsbe a követének — óhajtaná, hogy a hír való legyen. Kiváló érdemet szerezne magának Isten előtt ; ő szentsége és a bíbornoki collegium legnagyobb magasztalásaira teuné magát érdemessé !« (Themer II. 534. 1.) — A pápai követ 1489 april 17-iki jelentésében írja, hogy még mindig nincs tisztában a király szándékai iránt ; bár ez ismételte ajánlatát, hogy a követ menjen az érsekért, vigye őt Esztergomba és őrizze ott. (A velenczei Szent-Márk könyvtárban.)