Századok – 1883

I. Értekezések s önálló czikkek - SZILÁGYI SÁNDOR: Absolon Dániel külföldi követségei

4(1 ABSOLON DÁVID küldve, bogy a szövetség további fentartását eszközölje ki Párisbau. Sept. 2-án Stryben voltak, honnan postán hívatva a királyhoz siettek, ki Reverend eszközlésére kihallgatáson fogadta őket : bár Absolon szerette volna ezt a keserű poharat kikerülni — mert tudta, hogy kényes kérdések fognak elébe adatni. Úgy is volt. A király azt kérdezte tőle hol van a fejdelem ? megbékélt-e Thökölyvel ? Igaz-e, hogy ennek jószági lefoglaltattak ? mi a szándékuk a császárral ? Készűl-e a porta ? Legkényesebb volt a második kérdés. Thököly, mondá Absolon, kérte a fejdelmet, hogy néhány tanácsurát Telekit, Rhédeyt és Barcsait küldje Somlyóra a felmerült nehézségek kiegyenlítésére. A fejdelem ebbe beleegyezett. A magyarok pedig, mondá a másik kérdésre vallásuk s szabadságaik helyreállítását kívánják a császártól. Jáuos király máskülönben szívélyes volt. »Bizony, mondá, Reverendnek, jó volna ha a franczia király, megsegitné a magyarokat, mielőtt a baromerő — a törökre czélzott — elérkeznék. Ugy vette észre Absolon. hogy a király szívesen elvállalná a békéltető szerepet a császár és a magyarok közt. »Amaz emberséges és tökéletes Bethune-nel, innen elindulva, útközben találkozott. Szerette volna elkerülni, de félt, hogy ez gyanút kelt. Hozzá ment hát. Ugyan az a kétszinűség, mely az utolsó időben, ömlött el most is szavain. Tőle tudta meg, hogy a marseillei püspök most csak futólag, a királyné kedviért jött, nem mint követ, hanem titkos küldetéssel kieszközölni, hogy véglegesen nyilatkozzék a király : hogy továbbra is az osztrák házzal akar-e tartani vagy vele ? Bethune-t Lengyelországból már ekkor visszahívta királya. A hír Absolonban, ki útját tovább is Reverenddal folytatta, aggodalmat ébresztett. Párisban is új tényezőkkel látta magát szemben. Pomponne megbukott, helyét Colbert foglalta el, udvari és annál »generosusabb« ember, de kevesebb belátással s ítélő tehetséggel bíró. Absolont, ki oct. 29-én érkezett meg, már oct. 31-én fogadta: nagy szívélyességgel, s nov. 4-én a királytól nyert titkos kihallgatást. A király is —• bár őt a Marseille püspök informatiói meg-