Századok – 1883

I. Értekezések s önálló czikkek - NÉVTELEN CZIKKEK: A rumánok eredetéhez

478 tâKcza. tésében Münchenben megjelenő »Correspondenz Blatt «-jának 9-ik száma egész terjedelmében közzétesz. A reánk nézve közelebbi érdekkel is biró értekezést a következőkben ismertetjük : Már midőn még 1876-ban a Budapesten tartott VlII-ik nemzetközi embertani Congressuson gyűjteményem egy részét kiállítván, ott Dr. Tischler О. majd a német anthropologusok Berlinben tartott Xl-ik közgyűlésén Dr. Mehlis С. arról annyi elismerő dicsérettel nyilatkoztak és írtak, elhatároztam köszönetem egy részét az által róni le, hogy magyar nyelven publicált munkálataimat németül is közzéteszem. A mi hazánkban, kedves vendégeinknek mindig azzal szoktunk szolgálni, a miből legjobbat birunk. Ezt a szabályt, hol magam is mint vendég vagyok, meg akartam tartani és a Tordos és Nándor-Vályai neolith-telepelc, valamint Nándor és Algyógy barlangjainak culturrétegeiből csak azokat a válogatott dolgokat mutatom itt be, a melyek a legérdekesebbek és legújabbak. Becses idejöket nem akarom leihelyeim részletes leírásával rabolni, csak megemlítem, hogy az 1—3 m. hatalmas culturréteg égetett agyag és hamu keverékben állati és emberi csontok s cserepekkel van telítve. — Éppen azért gyűjteményem korántsem pompás urnák és régiségek kiállítása. Mindazonáltal az általam átkutatott ezen culturréteg és konyliahulladéki telepben talált bögre részeken, több mint 400-féle különböző díszítést s 200-féleképpen variáló formákat találtam, a melyeknek anyaga ritkán látszik idegennek, vagy a keletről importálttal behozottnak, hanem legtöbbnyire homok és kavicscsal kevert agyag és barna tajtból áll. Az edények falainak vastagsága 3 cm.-től 3 mm.-ig váltakozik. Vannak közöttök olyanok, melyek szabad kézzel gyúrvák s nyitott tűznél úgy szólván meg vannak sütve. Vannak azon kivül korongozott, jól kiégetett, simított, festett és fénymázszerű glasurral bevont, vésett, karczolt, üveg pastával, vagy színes földdel berakott példányok is. Egészben véve a keleti neolithkori keramika minden formája föllép bennök. Nem ritkák az emberi és állati arczot utánzó fazekak sem. Az edényeken és cserepeken lévő díszítési formákban lépten-nyomon a Trója és Kyprosban talált ornamentekre ismerünk. Előfordulnak itt a sokféle képes tagolt zig-zeg vonalak, körkörös, spirál, kigyó, iv és mäander vonalak mindenféle combinatiói, nemkülönben a sakktábla idom s a benyomott pontok, háromszögek, virágok, arabeszkek s vonal-díszek mindenféle idoma a leggazdagabb változásban. A berlini Xl-ik congressus alkalmával kiállított tárgyak között Sziléziából, Posen, Brandenburg és Pomeraniából láttam hasonló formákat kiállítva. Nem vagyok azonban azon helyzetben, hogy az összefűg-