Századok – 1883

III. Állandó rovatok - M. Tört. Társulat - V.

tákcza. 475 atillában azért is, mert ezen alkalommal, daczára azon nemes versenyzésnek, melylyel Európának legvitézebb hősei : a német, franczia, angol, spanyol és olasz nemesség virágai, vételkedtek az elsőség pálmájáért, mégis a magyar vitézség szerezte meg magának az »örök« nevet. Három magyar hős tüntette ki magát különösen az ostrom alkalmával. Orményesi Fiáik János, későbbi nádori ítélőmester, ki Esterházy nádor dandárának élén a kezdő ostrom alkalmával elsőnek jutott fel az alsó várfalakra ; a később oly hírneves gróf Bercsényi Miklós ekkor 21 éves ifjú, ugyanez ostrom alkalmával tanúsított kiváló vitézi magatartásáért Leopold királytól ezredesi rangot nyert ; végre a harmadik a hős Petneházy Dávid, kevéssel azelőtt még Thököly Imre fejedelem ezredese, a töröknek, szeretett fejedelmén elkövetett árulása következtében felbőszülve, a keresztényekhez csatlakozott és a September 2. döntő csata alkalmával, a mai bécsi kapu táján, tiszavidéki hajdúinak élén első rohant fel a falakra, kitűzte a magyar zászlót, és első nyomúlt be a belső várba a magát, fajához méltó vitézséggel védő muzulmán őrségre. E hősiességet maga Károly főherczeg hivatalos jelentésében illőké]) emeli ki. Oly lelkesítő mozzanat ez, Európa nemzetei vitézeinek nemes versenyében, melyre minden idők magyarja méltán büszke lehet s mely az utókornak hálás megemlékezésére érdemes. Mindezek következtében tehát t. fővárosi Közönség, bátrak vagyunk azon indítvány nyal járulni a főváros képviselete elé, hogy ezen, az egész kereszténységre, nemzetünkre és főként magára a fővárosra nézve oly emlékezetes történelmi eseménynek megülését méltóztassék elhatározni ; a magunk részéről teljes készséggel kijelentvén, hogy a t. fővárosi Közönségnek, a mennyiben az ez alkalommal megünneplendő történelmi jellegű részletek megkívánják, örömmel szolgálatára állunk, s már eleve is megjegyezni bátorkodunk, hogy ezen ünnepély maradandó emlékezetére óhajtandónak vélnök, egy a visszafoglalás történetét részletesen tárgyaló monographia megírását, egy az azonkori idevonatkozó nyomtatványokból, metszetekből, fegyverekből, hadi-jelekből, érmekből stb. szervezendő kiállítás rendezését, továbbá a várfal illető helyén a magyar vitézséget megörökítő díszes emléktábla vagy emlék felállítását. Részletes programm természetesen csak akkor állapíttathatván meg, ha a t. fővárosi Közönség — mint remélni bátorkodunk — az általunk ajánlott eszmét elfogadni és ezen, díszéhez méltó, ünnepély megtartását végleg elhatározni kegyeskedik. A mire, a t. fővárosi közönség nagybecsű figyelmét és hazafias érdeklődését ismételve melegen felhíván, mély tisztelettel maradunk Budapest, 1883. apr. 10. IPOLYI ARNOLD, A „Magyar Történelmi Társulat" elnöke. SZILÁGYI SÁNDOR, titkár.