Századok – 1883
II. Könyvismertetések - SZENDREI JÁNOS: A telepítés kérdéséről. Irta Érközy Adolf. ism. I. II.
történeti irodalom. 467 Elbeszéltése ebez mérten élénk s érdekes, mely müvét kedves olvasmánynyá emeli, melyet az avatottal)!) történetismerő, csak úgy mint a míveltebb nagy közönség tanúlságosan és szellemesen élvezhet, A munkához nagybecsű okirattár van csatolva. IP. A „telepítési kérdésről" tekintettel a kivándorlásra, bukovinai véreink visszatelepítésére, ezélszerűbb hazai néposzlatra s a mezőiparos nagy községek elhomlítására. írta Erkövy Adolf. Budapest, 1883. 219 lap, egy műmelléklettel. Ara 2 frt. Érkövy Adolf érdemes írónk a most időszerű telepítési kérdésről egy könyvet írt, melynek második felében elég bő apparátusai tárgyalja e kérdés történetet is. Előszavában azt mondja, hogy a telepítési kérdés hazánkban közel két száz év óta van napirenden. Ezt annyiban kell kelyreigazítanunk, kogy szerintünk a telepítés kérdése nyolcz század óta van napirenden. Hiszen tudni fogja szerző, kogy már a vezérek korában maga a keresztény vallás is ezután honosodott meg a hazában, hogy, már akkor megkezdődik a hospites betelepülése, hogy már Árpádházi királyaink alatt miként válik az veszélyes politikai kérdéssé, kogyan idézi fel a függetlenségöket féltő hazafiak féltékenységet, — a szükség teremtette helyzet folytán hogy alakúi át közgazdasági kérdéssé s kogy lesz ismét a legújabb időben politikaivá, midőn nemzetiségi aspiratiok nyiltan propagáltatnak, amiknek ellenében egyik leghatalmasabb védeszközűl épen a hazai elemekkel való telepítés és a tiszta magyar fajnak az egész nemzet testébe való átoltása, területen való arányosabb elosztása mutatkozik. Igaz, kogy a szó valódi értelmében csak mintegy két század óta van a kérdés napirenden a mióta egyszerre vált közgazdaságivá és két oldalúlag is politikaivá. Historiailag azonban visszafelé egészen a magyar korona fogalmának keletkezéséig vezethető vissza. Könyvünk éppen tárgyalt második részének szerző » Visszatekintés a magyar biordalom lakossága népesedési történetének főbb mozzanataira. (883—1883')« czímet adja. Nem tekintve, hogy a »népesedési történet« kifejezést nem tartjuk a telepítés története fogalmának megfelelőnek ; tárgyunk történetét a következőkben vázolja: A különböző nemzetiségek vegyűlése és települése az Ázsia belsejéből Atelközbe nyomult honfoglaló ősök felvonulásával veszi kezdetét, midőn a mintegy 200 ezer főre tehető magyarokhoz útközben kún és ruthén szövet-31*
