Századok – 1883
I. Értekezések s önálló czikkek - BERKESZI ISTVÁN: A gr. Haller fiuk iskoláztatása a XVIII-ik század első felében. - II.
438 a gróf h aller fiuk A többi három testvér azalatt míg István gróf Váczon tanúit, Pesten járt iskolába szintén a piaristáknál, kiknek házába voltak ők magok is szállva s p. Tarnóczi Jeromos különös felügyeletére bízva. Gyakran tettek látogatásokat a városban lakó nevezetesebb személyeknél, valamint Váczra is kirándúltak néha hogy a bíbornok püspöknél tisztelegjenek. László és Gábor a felsőbb osztályokba jártak már, míg a kis Sándor első ízben kapott bele e grammaticába. A némét nyelvnek magán útoni elsajátítására itten is nagy gond lőn fordítva s lett is eredménye. Nemcsényi Váczról gyakran lerándúlván Pestre, meglátogatta a űnkat s néha ki is kérdezgette ; 1733 július 3-án azt írja rólok nagyatyjoknak, miszerint : »annyira fölvették magokat a német nyelvben és írásban, hogy előbb el sem hihettem«. Pest azon időben majdnem teljesen német volt s így elég alkalom nyílt előttök német szót hallani. Különös azon igyekezet majdnem kapkodás, melylyel ez időben a német nyelvet tanulni akarják. A kis Haller Sándor csak most Pesten kezdett a németbe, s midőn egyszer ünnepélyes alkalommal látogatóban voltak a személynöknél, mint bátyja László írja róla : »megakarván mutatni hogy németül tud, elkezdette a beszédet ő kegyelmek előtt, de nem sokára belefáradt és elhagyta«.1) A fiuk különben csak ez egy évet töltötték Pesten s a következő 1733/4 -ki tanévre Nyitrára küldé őket nagyatyjok. Tarnóczi Jeromos, ki Pesten is tanáruk volt s a szünidőt is velők tölté, Nyitrára is velők ment. A nyitrai iskola hallgatóinak száma 1733-ban, mint p. Kristóf—az intézet egyik tanára a grófhoz írja »a kicsitől fogva nagyig a kilenczszázat meghaladja«. László itten ismét a Vl-ik osztályt — rethoricát — hallgatta, Gábor a poesist, Sándor pedig a grammaticát. Legszorgalmasabb volt mindig a tanulásban László, a Telekapitány órájának igazításától 5 frt. — (Id. számadási könyv a Károlyi lvtárban.) ]) 1733. aug. 16. (Károlyi Ívtár.) — 1741-ben a kilencz éves kis gróf Károlyi Antal két nénjével az országgyűlés alkalmával Pozsonyban levő királyné által is fogadtatván (julius 30.), ez alkalommal a királyné már németül beszélt mindhármokkal s a következő párbeszéd fejlett ki a királyné és a gyermek gróf K. A. között : Királyné : Hol és mikor tanult németül ? gróf K. A. : Itten és csak tíz hete kezdtem tanulni. — Királyné: Oly hamar lehetetlen ennyit tanulnia — gróf K. A. : Igenis lehetetlen lett volna ennyit tanulnom, de mihelyt meghallottam, hogy felséged lejö, álmomban is tanultam, csak hogy lehessek szerencsés felségeddel beszélhetni, mert azelőtt semmit sem tudtam s higyje el felséged, hogy olyan voltam, mint egy borjú. (U. o. 8 doboz 155-ik szám.)
