Századok – 1883

I. Értekezések s önálló czikkek - Dr. MÁRKI SÁNDOR: Kemény János

kemény jános. 413 Barcsay András, Veres Márton erre a példa. Barcsay Akos kivégeztetésének legendáját még nem rostálta meg eléggé a történelem ; Keménynél nagyobb embereken is erőt vett már a fölbáborodás s ő a vélt hazaárulásra talán nem is ösmert eléggé szigorú büntetést. »Nagyra viszi az embert a boszú, mondta ő maga és a privatum hamarkodtatja, a mit későbben akarna is cselekedni.« Hihette, hogy a volt fejedelemmel szemben követett ilyes eljárás elveszi mások kedvét a fondorkodástól. S a medgyesi gyűlés különben is kiszolgáltatta neki Barcsayt. — Apafit sem tekinhette másnak, mint lázadónak, kit a megijesztett török párt a nemzet szabad választási jogának megsértésével ültetett trónra s még Kis-Selyken sem tudott igazolni. A német maga is csak ezen jog megtartására ügyelt ; nélkül, hogy Kemény személyével törődött volna, beérte az Apafi trónraültetésénél követett némi alakiságokkal s alig igazolható okok felsorolása mellett menten kivonúlt az országból. S Kemény, ki vigyázott ugyan a maga fejedelmi méltóságára, de igénytelenségében még a sok czímezgetést sem szerette : nem azért jött be harmadszor is, mert más körülmények közt nem tudott volna megélni a bikszádi nyomorúlt oláh házakban, hanem mert tagadhatatlanúl elvi kérdés eldöntése várt reá. 0, az egyértelműen s a volt fejedelem szavazatával is megválasztott fejedelem nem tűrhette a pártfejedelmet s az általa képviselt politikát, mely hite szerint szandzsáksággá sülyeszti vala Erdélyt. Megütközött vele s halva maradt a szőllősi mezőkön. S most már Apafinak volt-e igazsága ? Hisz ő pár év múlva török pasaként vonúlt a magyarok ellen. Vagy Kemény német-barát politikáját igazolta-e a sors ? Ott van a felelet: 1690! Ezek az események fölülmúlták a vezető férfiak erejét ; ész, erő, akarat keveset tehetett a viszonyok kényszerűségével szemben. »A királyok és fejedelmek is csak gyarló emberek és nem lehetnek üresek az emberi gyarlóság- és erőtlenségtől.« MÁHKI SÁNKOK.