Századok – 1883

III. Állandó rovatok - Történeti irodalom - IV.

384 TÖRTÉNETI IRODALOM. mal szülte magzatát, mint az írás mondja. Igaz, a rabszolgaság kifejlés ténye, de e fejlés javúlás, emelkedés, nem pedig lealázó visszaesés. Mikor a nő egy testvér csoportnak vagy határozott négynek ötnek társa vagy szolgálója, ez már haladás állapotában, mert az a testvércsoport, vagy négy öt férj ép úgy zsarnokoskodik rajta, a hogy csak tud, de megvédi 20—30-nak a zsarnokságától. Szépen fejti ki szerző a csetepatékból, verekedésekből előállását a főnökségnek, mely a társadalomnak első formája. Az első főnököt személyes tulajdonai teszik azzá ; eleintén harcz, támadás, veszély idejére tart befolyása, hatalma, melyet társai önként, formalitások nélkül nyújtanak neki. Később a törzsek (együtt élők) szaporodása mind újabb-újabb nehézségeit tüntetvén fel az együtt élésnek, békében is kezd az elő jöhető esetekben bíráskodni. De valószínűleg nem úgy, mint írónk a II. kötet 28. lapján egy angol tudós után Afrika egyik népéről idézi, mondván, hogy : »Ugándaban a király bírája is népének s a bűnügyi perrendtartás itt igen egyszerű ; a vád előadása után a király rögtön kimondja az Ítéletet, mely többnyire kínos halál s az rögtön végre is hajtatik, többnyire a vádlottnak kihallgatása és vizsgálat nélkül.« Ez úgy, amint itt el van mondva, nem létezhető intézmény. A főnök hatalmát természeténél fogva erősíti, terjeszti, másokat is érdekeltekké tesz maga körűi, növeli, felemeli, istenivé és végre örökössé is teszi, midőn eszmélni kezd családról, rokonról, saját gyermekről stb. Physiologiai s más életszükségleti okok az ilyen felemelkedő elsőket, főnököket arra vezették, hogy magoknak csábítás, csalás, lopás, rablás vagy bármi úton nőt szerezzenek, az az olyant, ki csak az övék legyen ; itt valahol előzőleg vagy nem sokkal később kezdődik a tulajdonjognak nem annyira ébredése és érzete, mint első fejlődése. A nő, míg ifjú, munkás kezeket szül, szaporítja a rabszolgákat, a gyermekeket, ha idősül, maga is még sokáig dolgozik. De midőn még sem családról, sem az apaságról szó sincs, midőn az embernek fogalma sincs arról, hogy a nemzéshez és szaporodáshoz a férfi is hozzájárúl s a rokonsági fogalmak közül csak az anyaság létezik, a nő fiai által kezd fontosabb személy lenni s egy időre az egész társadalmi élet irányadója lesz, a mennyiben az összes rokonságok, törzsek mind női ágon számláltatnak. Ekkor azonban a nőktől hűség még nem kívántatik, az egy gy eltartás fogalma ismeretlen ; senki se törődik azzal, hogy az egymásután sűrűn születő gyerekeknek ki az apja, stb. Már a főnökség nagy alakúláson ment át, mikor az apaság fogalma lassanként érlelődni kezd ; kívülről már formája van a családnak, de a gyerek még mindig az anyja családjáé, ott marad, ott neveltetik ; a főember meghal, nem fia örököl, hanem nővéré-