Századok – 1883

I. Értekezések s önálló czikkek - DR. SZENTKLÁRAY JENő: A karlóczai patriarchalis és a fruska-górai szerb levéltárak - II.

369 KÜLÖNFÉLÉK. kai Pál elődei családi összeköttetésben állhattak Miklós bánnal, sőt nem valószínűtlen, hogy a sopron-megyei Majád egykori ura, Miklós bán, maga is a Guthkeled nemzetségből vette eredetét. Közli : STESSEL JÓZSEF. A KARLÓCZAI PATRIARCHÁLIS, és a fruska-gór ai monostori szerb levéltárak. MÁSODIK ÉS BEFEJEZŐ KÖZLEMÉNY. Erdély gör. kel. egyházi viszonyairól a fejedelmek korszakában két emléket találtam Karlóczán. II. Rákóczy György 1656. évi September 28-dikán Kolosmonostoron kelt kiadványával Brankovics Szabbas »görög szertartású superintendenst és prédikátort« Erdély gör. kel. püspökévé nevezi ki. A kinevezést 1659. évi január 9-dikén Barcsay Ákos is, Rákóczynak előbb helytartója, 1658-ban pedig fejedelemutóda, deési residentiájában megerősiti. Brankovics Szabbas, az előtt borosjenei protopop, később belgrádi metropolita, mint menekült tartózkodott akkor Erdélyben. Ez az a főpap, ki a kalandos életű II. Brankovics György despotát felnevelte, kit aztán I. Lipót is megerősített e minőségben ; sőt magyar báróságra, majd grófi méltóságra is emelte, de 1689-ben elfogatván őt, élte fogytáig Csehországban Eger várában elfogva tartotta. II. Brankovics György a szerbeknek első történetirója. Börtönben irt munkája, mely az érseki könyvtárnak legkiválóbb kincse, csak kéziratban van meg és mintegy arasznyi vastagságú tetemes fólio-kötetet képez ily czímmel : » Brankovics György despota szláv-szerb krónikája.« A szerencsétlen szerző egykorú arczképe is ott van a karlóczai residentiában. Éppen azon szobát díszíti, melyben Angelics patriarcha vendégszerető szívességéből az én lakásom volt. Az olajfestésű kép sötétbarna arczszinű komor aggastyánt mutat, hátrafésűit hófehér hosszú fürtökkel, térdig érő szakállal, magas nyilt homlokkal és aránytalanúl nagy orral. Tagjait hermelines bibor palást födi. Mellette van a despoták koronája. A kép körűi e hangzatos felirat olvasható: »Georgius Brankovics, Dei gratia omnium Illyriae, Thraciae, ceterarumqne orientalium et septemtrionalium Dition um Proavus, Patriae haereditarius Despota, superioris et inferioris Mysiae Dux, atque Sacri Romani Imperii et Potentiae Sancti Sabbae et Nigri Montis Princeps, haereditariusque Hercegovinae, Syrmii et Jenopolli Dominus, Regni Hungáriáé Ditionumque ejus Comes, Serviae, Rasciae Despota. Obiit Egraei 9. Dec. 1711.*