Századok – 1883
I. Értekezések s önálló czikkek - SMOLKA SZANISZLÓ: «Fekete» (Czarny) Iván
Fekete iyák. fenyegetését. Aztán a czár fejét és aranyos zászlaját — Ferdinánd még nem lévén Magyarországon — Zápolyának küldötte.1 ) * * * Örvendetes reggel virradt julius 25-én Szt.-Jakab napján Zápolyára. Épen a reggeli miséről tért vissza János király s gondolkozva nézett a budai vár ablakából a Dunára le. Talán éjszak felé tekintgetett, a bonnan méltóságosan hömpölyögnek alá a hatalmas folyam habjai, a honnan mindennap várható volt az osztrák sereg megérkezése. Nem félt attól, hogy odáig jöhetne, mert a Dunán útját állotta a magyar hajóhad s Buda és a Rákos között állást foglalt el a fegyveres őrség s közben azon mágnások bandériuma, a kik hűséget esküdtek a nemzeti királynak. Egyszerre szokatlan látvány lepte meg Zápolyát : a túlsó parton, a pesti oldalon, nagy néptömeg hullámzott ünnepélyes csendben, de rendetlenül közeledve. A király kérdezte a jelenlevő arakat, mit jelentsen az ; mindannyian azt mondották, hogy úgy látszik, mintha halottat kisérnének. A néptömeg a hidon át a várhoz közeledett, a várkapitány beereszté őket s a király előtt megjelent a pesti bíró, kezében egy réz-edényt tartva, melyen Fekete Iván feje feküdt, leöntve eczettel, mert a juliusi nap heve erősen égetett s már egy hete múlt, hogy Török a haldokló czár fejét levágta. Már egészen feketés volt az eltorzított arcz, de a fekete sáv a jobb szem alatt még világosan látható volt. A király fölvidúlt e látványon, vette a korbácsot, mely keze ügyében volt, s arczára vágván a hűtlen szolga halott fejének, örvendve fölkiáltott: »Átkozott fej, többé nem fogsz hát fenyegetni!« S mintha még mindig nem hihetné, hogy ellenségétől megszabadúlt s nem tudva betelni nézésével, az ebédnél is maga elé tétette Iván fejét s valahányszor bort ivott oda-oda szólt hozzá: »hova tűnt el a te hűséged?« Délután pedig kitűzette a bástya-torony tetejére, arczczal Bécs felé fordítva S egy álló hétig ott tartotta, a hét múltán pedig a Dunába vettette.2) 1) Georgii Sirmiensís Ep. cap. L. 168 1. 2) U. o. 170 1.
