Századok – 1883

I. Értekezések s önálló czikkek - SZÁDECZKY LAJOS: Báthory Zsigmondné - III.

BÁTH0RI ZSIGMONDNÉ. 263 úgy vegyen örökre búcsút Erdélytől. De a végzet könyvében más­kép volt beírva, * Báthori Zsigmond keresztezte Mária Krisztierna tervét, Zsigmondot midőn Erdélyből »kibolondoskodot« kevés részvét kísérte új hazájába honfitársai részéről, a cs. biztosok meg épen (Weiss szász krónikás szerint) e gúnyverset csinálták rá : Heut ist der vierte April, Mann schickt den Narren wohin man will.1 ) A főherczegek Miksa és Mátyás ellenben nagy örömmel és kitüntetésekkel fogadták; nekiklett volna is minörűlniök, haasilány herczegségek árán Erdélyt megszerezhették volna, ami fő czéljuk volt. Mert nem hiába kiált fel az egykorú krónikás : »igen vakok az emberek, nem látják, hol tapogat a halász és miért süvölt a madarász!« 2) De Zsigmond alig pihent meg Opuliában, már is rá únt. Csak ott tudta meg, ott érezte, mit vesztett Erdélyben. Hamar belátta, hogy cseberből vederbe jutott, vagy mint az egykorú író mondja, hogy: subán gubát cseréle. 3 ) Gondtalan, csöndes, nyu­godt élet után áhítozott, fáradt kedélyének keresett a messze távolban orvoslát. A helyett, hogy megtalálta volna, a mit kere­sett, elvesztette azt is, a miben addig dúskálhatott. A fejedelmi fény, pompa, kényelem, a4 fényes udvartartás, a kegyenczek és udvaronczok serege, olasz bohóczai, a megszokott környezet, mind mind kiányzottak neki. A fejedelmi palotát nem pótolhatta az opuliai szegényes berezegi lak, a melynél Fejérvártmégaz udvari istálók is különbek voltak; a megszokott fejedelmi udvarhoz képest mi volt az ottani környezet, a mely állott egy-két hívéből, a kik oda elkísérték, néhány inasból, apródjaiból s a melléje rendelt díszőrségből ; az erdélyi gazdag kincstárhoz képest koldús alamizsna volt az új herczegségek jövedelme (úgy hogy az erdélyiek Opuliát szegénységeért gúnyból lnopia-пак nevezték el) ; s mi pótolhatta volna mind e mellett magát az elhagyott szép országot, melynek két széke nagyobb volt, mint e két herczegség együtt véve. Mi kel­lett egyéb mindezekhez, mint hogy a császár a szerződésben kikö­tött ígéreteket se teljesítse. Az áprilisban esedékessé vált segélyösz­szeget még a nyár folytában sem kaphatta meg. Zsigmondnak igy nem sok kellett, hogy egyet fordítson sorsán s Erdélyben teremjen. Zsigmond Opuliából is figyelemmel kisérte az erdélyi viszo-1) WeyssM. : Liber Annalium ; Trauschenfels : D. Fundgruben 150.1. 2) Sepsi Laczkó Máté krónikája (Erd. Tört. Adatok III. к. 39. 1.) 3) U. о. 35. 1.

Next

/
Oldalképek
Tartalom