Századok – 1883

I. Értekezések s önálló czikkek - NÉVTELEN CZIKKEK: A millenarium kérdése az Akadémiában

212 Л MILLENARIUM AZ AKADÉMIÁBAN. zette föl, nem kételkedem ezt az évet fogadni el a honfoglalás megkezdésének és így Magyarország megalapításának idejéül. — Ezen időszámítást nem tartom ugyan oly kétségbevonhatatlant bizonyosnak, hogy ellene elmés combinácziókkal és következtetésekkel ellenvetéseket emelni ne lehetne : de a felől teljesen meg vagyok győződve, hogy a magyarok későbbi beköltözését, (akár 893-ra, akár 894-re vagy 895-re helyezzük) az ismert források adatainak bírálati egybevetése után történelmi valóság gyanánt megállapítni nem lehet. A kérdés másik ágára, hogy t. i. mely esztendőben volt befejezve a honfoglalás, egykorú források hiánya miatt, határozott feleletet nem adhatok ; legfeljebb annyit tartok következtetés útján bizonyosnak, hogy a magyarok 899-ben, midőn legelső külföldi hadjáratukon egy esztendővel tovább Felső-Olaszországban időztek, mai hazánknak már teljesen birtokában voltak. A millenarium kérdésében fölmerült különféle nézetek és vélemények tüzetes megvitatásába bocsátkozni és így a polémia terére lépni, nem tekinthetem e helyen föladatomnak, s nem tartom a kérdés iránti tájékozódásra szükségesnek ; s épen azért azt hiszem : nem hibáztam abban, hogy igénytelen véleményemet csak a leglényegesebb tételekre szorítkozva egyszerűen, minden vitatkozás nélkül, legjobb meggyőződésem szerint terjesztettem a Tekintetes Akadémia elébe, mély tisztelettel maradván Kolozsvárit, 1883. január 10-ikén A Tekintetes Akadémiának alázatos szolgája Szabó Károly.