Századok – 1883

I. Értekezések s önálló czikkek - NÉVTELEN CZIKKEK: A millenarium kérdése az Akadémiában

198 A MILLENAKIÜM geknél, sok időt szintén nem igényelt, s a megriasztott magyarok bizonyosan nem várták be a telet, mely őket még inkább délre, a bolgárok felé szorította volna, hanem szintén igyekeztek minél előbb ez alkalmatlan és veszélyes szomszédok elől a Kárpátokon túlra menekülni.1) De okoskodásunkat a bolgár háború idejére nézve, pontos történeti adatok is támogatják. A fuldai évkönyvek szerint a magyarok 896-ben Bulgáriára törtek, de megverettek, s a mit a következő évben még a magyar-bolgár harczokról beszélnek, világosan az aldunai háborúra vonatkozik.2) A byzanti írók is e hadjáratot Cauleas Antal konstantinápolyi patriarkha idejére, István és Mysticus Miklós patriarkhák közt, tehát 893. május 11-től 896. febr. 12-ikéig terjedő időközben, beszélik el, s e tekintetben a különben chronologiailag igen megbízhatatlan, későbbkori Symeon Magister sem ellenkezik, mert ő bölcs Leo trónraléptét 888-ra tévén (886 helyett), a magyarbolgár háborút abban a 3. fejezetben beszéli el, melyet Leo uralkodásának harmadik évével, tehát szerinte 891-el kezd ; a következő 4. fejezet elején pedig már oly eseményről szól, mely Leo uralkodása hetedik évében történt, világos jeleűl annak, hogy a harmadik fejezet eseményei, felfogása szerint, a 891—895-diki évek keretébe tartoznak.3) Megerősíti végre a bolgár háború, és Etelköz elhagyásának e dátumát a már fennebb említett körülmény, hogy Arnulf császár, ki eddig, legalább adataink szerint, nem látta szükségét Pannónia tüzetes védelmének, bár a magyarok már egyszer dúlták vala, most 896-ban annak védelmét Brazlavra, a Dráván túl uralkodó szláv herczegre bízta, kétségkívül azért, mert most már a veszély, átjővén a magyarok a Kárpátokon és állandó szomszédokká válván, szintén állandóvá és imminenssé vált.4) II. A honfoglalást befejezettnek csak a dunántúli résznek elfoglalásával tekinthetjük. 899-ben a magyarok Felső Olaszországot pusztíták, mi nem tételezi fel szükségképen még a Dunántúlnak birtokát. És csakugyan — az egykorú fuldai évkönyvek ') L. erre nézve bővebben czikkemet : Lebedia, Etelköz, Millenarium i Századok 1880. 110—112. 1. 2) Szabó Károly, Vezérek kora (87. 1.), a 895-iki adatot Léi, Bulcsu és Botondnak, Anonymusnál elbeszélt hadjáratára érti, de mellőzve minden mást, e diadalmas hadjáratot nem lehet egynek venni azzal, melyről a fuldai évkönyvek világosan mondják, hogy a magyarok vereségével végződött. 3) Symeon Magister 700. 702. 1. bonni kiadás. V. ö. egyébiránt Symeonra nézve Századok i. h. 103. 104. 1. 4) Annales Fuld. i. h. 413.