Századok – 1883

I. Értekezések s önálló czikkek - NÉVTELEN CZIKKEK: A millenarium kérdése az Akadémiában

AZ AKADÉMIÁBAN. 195 tétes nézetekkel szemben, a szavazattöbbséggel való eldöntés lehetősége ki van zárva. Ennélfogva a Bizottság indítványa oda terjed, hogy az Akadémi a fentebb említett tizenkét évi időköz megjelölésére szorítkozzék, mint a melynek tartama alatt a magyar nemzet állandó megtelepedése e földön, a magyar haza elfoglalása és a magyar állam megalapítása létesült. Budapest, 1883. január 25. Ipolyi Arnold, biz. elnök. Fraknói Vilmos, biz. tag. A bizottsági tagok operátumai. I. Tekintetes Akadémia ! Folyó évi október 31-én 655. szám alatt kelt nagybecsű felhívására, hogy két kérdésre : 1. A magyarok mely esztendőben nyomúltak be Etelközből mai hazánk területére ? és 2. A magyarok mely esztendőben fejezték be a honfoglalást ? indokolt véleményt adjak : van szerencsém véleményemet minden irodalomtörténeti excursus és polémia nélkül, csak a közvetlen forrásokat véve alapúi, tisztelettel a következőkben előterjeszteni. I. Hazai krónikáinkban, le Thuróczyig, még csak megállapított hagyományt sem találunk arra nézve, mikor jöttek be a magyarok lazát „szerezni Magyarországba. Béla király névtelen jegyzője szerint Árpád Ungvárnak bevétele és Álmosnak leköszönése után 903-ban kezdte meg az ország meghódítását, (lap 14.). Kézai Simon, az udvari pap, 872-re, a Bécsi Képes és aDubniczi Krónika 677-re, Thuróczy János 704-re, a Mátyás korában nyomtatott Budai Krónika, és egy ahhoz közel álló redactiónak XV. századbeli írásban fenmaradt epitomeja, a Pozsonyi Krónika 888-ra teszik a nemzet bejövetelét. A külföldiek közül az egykorú, de chronologiai adataira nézve nem igen megbízható, s korának részletes történetét csak 892-ig megírni akaró Regino H89-re teszi a bessenyők által kiűzött magyarok kijövetelét a Tauais mellől ; g ez év alatt egyúttal elmond mindent, mit ez