Századok – 1883

I. Értekezések s önálló czikkek - NÉVTELEN CZIKKEK: A millenarium kérdése az Akadémiában

AZ AKADÉMIÁBAN. 191 ies biztossággal az esztendőt, a mikor a magyárok Lebediából Etelközbe vonúlták. Itt Etelközben — a Bug,^ Dnieszter, Szereth és Prűth folyamok között — keresték föl Árpád és Kursan magyar vezéreket VI. Leo császár követei, és szövetségre lépvén velők, megállapodtak a Simeon bolgár fejedelem ellen intézendő hadjárat iránt, melyben a magyar hadak háromszor verték meg a bolgárokat. Mire Simeon boszút állott, s a besenyőkkel egyesülve, megtámadta a magyarokat, a kik kénytelenek voltak elhagyni etelközi hazájokat, a Nágy-Morváországba nyomúlván, ott telepedtek meg. Ezeket beszéli el Konstantin a XXXVIII. fejezetben. És minthogy oly eseményekről van szó, a melyeknek a görög birodalom történetében nagy jelentésök volt, joggal feltehetjük, hogy Konstantin azoknak előzményei és következményei felől jól volt informálva, így tehát biztos tény gyanánt fogadhatjuk el: a) hogy, mikor a háború Simeon és Leo császár között kitört, a magyarok, Árpád és társainak vezérlete alatt, Etelközben laktak; b) hogy kevéssel a háború befejezése után, a besenyők által Etelközből kiszoríttatván, telepedtek meg mai hazánkban. Ha tehát ismerjük a görög-bolgár háború időpontját, könynyen határozhatjuk meg a magyarországi honfoglalás kezdetét. Sajnos, Konstantin elbeszélésének szövege eáztendőt nem említ. így tehát teljes bizonyossággal csak annyit tudunk, hogy mivel Leo császár 886. augusztusbán lépett trónra, a hosszabb időt igénybe vett görög-bolgár háború befejezése után, à magyarok kivándorlása Etelközből és megtelepedésök mai hazánkban 888 előtt nem történhetett. Természetesen nem történhetett Simeun bolgár fejedelem trónralépte előtt sem. De ennek esztendejét teljes biztonsággal nem ismerjük. A legtekintélyesebb történetírók1

) 893-ra teszik. De az adatok, a melyekre támaszkodnak, nem zàraak ki minden kétséget. És ezek ellenébe állítható Symeon Magister krónikája a melyből némelyek következtethetni vélik, hogy Leo császár uralkodásának harmadik esztendejében támadta meg Simeon a görög birodalmat. Bár ezen kútforrás sem bír kellő tekintély lyel, A fuldai évkönyvek, különben nagy súlylyal bíró, följegyzései a bolgár-görög háborúra vonatkozólag szintén nem oszlatnak el minden kétséget. Arról két esztendő (895, 896) eseményei között szólának ; a miből Salamon azt a következtetést vonja le, hogy a háború két esztendőn át folyt ; Fauler pedig azt a magyarázatot adja, hogy a krónika-író 896-ban a 895-iki hadjáratról jegyzi föl a később nyert részletesebb adatokat. Emellett J) így Jiricek: Geschichte der Bulgaren. Prag, 1876,