Századok – 1883
I. Értekezések s önálló czikkek - TAGÁNYI KÁROLY: Magyarország régi vizrajza a XIII. század végéig
] 68 TÖRTÉNETI IRODALOM. be van bizonyítva. Szerző azonban derűre-borúra a Bitvát Bitvíznek, (I. 134. 1.) a Boldvdt Boldvíznek, (I. 142. 1.) a Moldvát Moldvíznek stb. magyarázza, a milyen joggal aztán utána mi is a Morvát Мог viz-, a Drávát Drávíz-, a Szávát Szávízneí nevezbetnők. Hol azonban mestereit bízvást követhetné, ott ismét elmulasztja, így a Fizeg és Fizugnkl (I. 313. 1.), mely kétségkívül Füzügy azaz Füzvíz a, fűzfa után, teljesen analog levén az egerfa után képzett Egrug, Egregy, Egerügy, Egervízzel. Különben jól teszi szerző, ha nem fejteget helyneveket, mert az olyan példák után, hol a Hernád-ot a szláv »űri«-tói (I. 371. 1.), a Szakolcza melletti Hayniczát (I. 368. 1.) a szász »hau«-hó\ (irtás) származtatja, sőt ez alapon azt állítja, hogy ott tehát а XIII. (!) század elején a németprónaiakkal rokon szász telepek (!) léteztek volna: az eredmény előreláthatólag meddő elmefuttatásnál alig lett volna egyéb. Ha ki is emeljük szerző buzgalmát, hogy még az egyes folyók mellett lelt ősmaradványokat sem mulasztotta el fölvenni szótárába, szorgalmát, melylyel az anyagot összehordta: bírálatunk összes eredménye mégis csak az lesz, a mit legelői hangsúlyoztunk, hogy munkája egészben nem felel meg czímének, mi pedig annál sajnosabb, mert szerzőtől — mint annak több helyt adta tanújelét — jobb fölfogás mellett jobbat várhattunk volna. ÏAGÀNÏI KÁROLY.