Századok – 1883

I. Értekezések s önálló czikkek - DR. SZENTKLÁRAY JENő: A karlóczai patriarchalis és a fruska-górai szerb levéltárak - I.

148 KÜLÖNFÉLÉK. ide hozott különféle szent ereklyéket, drágaköveket és több eféle értékes tárgyakat reclamálja.« Allítá, hogy e tárgyakból több becses darab még megvan az aradi és karánsebesi gör. kel. püs­pökök kezében. De. míg Nenádovics karlóczai patriarch a mind­azt, mi a szerb nemzeti kincsekből nála találtatott, visszatérítette, az aradi és karánsebesi püspökök mitsem akarnak a dologról tudni.« E szerint kétségtelenül bizonyos, hogy Nenádovics patri­archa 1751-ben visszaszármaztatta nemzetének mindazon egyházi és politikai fontossággal bíró tárgyakat, melyekre nézve a kar­lóczai patriarchák, a nagy exodus idejétől fogva, semmivel sem igazolhatták akár szerzési czímöket, akár pedig egyházuknak tulajdonjogát. Annak, hogy Gavrilovics archimandrita Karlőczán járt és a levéltárt is magával vitte, még most is él hagyományos emléke a patriarcha udvarában. De az ősi ippeki levéltár azért nem került többé vissza Ippekre. Albániára akkoriban a félhold igája nehezedék. Keresz­tény népei, a clementinusok, seregesen emigráltak határaiból. Montenegro 1739—40 óta a skutarii és boszniai basákkal vias­kodék, és szintén nem nyújthatott elegendő biztonságot a levél­tárnak. Nagyon valószínű tehát, hogy a visszaszerzett szerb kin­csek már akkor adattak át őrizetül a konstantinápolyi patri­archának, kinek primátusa a törökországi görög kereszténység fölött a szerb monarchia, bukása után ismét átalánosan elismer­tetett. Minthogy a konstantinápolyi patriarchát a szultán nevezi ki és állása a török basák rangjával egyenlő : az ő oltalma alatt kétségkívül legnagyobb biztonságban volt a levéltár is. A jelen­legi karlóczai patriarcliának, Angelics Germánnak tudományo­san képzett udvari syncellusa, dr. Rádics Emilián, utóbbi Karló­czán tartózkodásom alkalmával beszélte nekem, hogy ő Philotheus görög történetírótól, Nicomédia nagyműveltségű metropolitájától hallotta, miszerint az ippeki ősi archívumnak egy tekintélyes része, melyet Philotheus maga is megtekintett, még manapság is Kon­stantinápolyban van és az oecumeniai patriarchátus levéltárában őriztetik. S minthogy Montenegro, a XV. század óta, egészen a kalandor Máli Stefán felléptéig, mindig véd- és daezszövetségese volt a velenczei köztársaságnak : nagyon közel áll az a föltevés is, hogy az ősi szerb levéltár másik része Yelenczében, vagy Olasz­hon más valamely levéltárában lappang valahol. Maga II. Petro­vics Péter, montenegrói berezeg is a velenczei Szt. Márk-könyv­tárban és levéltárban gyiijtögeté adatait a délszlávok oknyomozó fíécsi udv. kamarai levtr. Kolowrat jelentéseiből. — V..Ö. „Száz év Dél-Magyarország újabb történetéből" czímü munkámmal. I. k.

Next

/
Oldalképek
Tartalom