Századok – 1883

I. Értekezések s önálló czikkek - SMOLKA SZANISZLÓ: «Fekete» (Czarny) Iván

10 FEKETE IVÁN. pal a királyválasztás után, A király Esztergomban időzött Yárday Pállal, a kit a tokaji gyűlésen tanúsított hűséges szolgálatáiért prímási méltóságra emelt. Zápolya Yárdaynak köszönte a koronát, az érsek viszont a királynak a legmagasabb méltóságot a magyar egykázbau, azért a legszorosabb barátság fűzte őket egymáshoz. Hamvazó-szerdán ebédre volt híva a prímás a királyhoz. Zápolya tudván, hogy a prímás, a mint igaz magyarhoz illik, nem szereti a disznóhúst, föltette magában, hogy egy kissé megtréfálja. Asztalhoz ülnek, a szolgák első fogásúl disznóhúst hordanak föl vörös káposztával. A király jó ízűen eszik belőle, a prímás nem is érinti s haragosan csóválja fejét. Másodszorra hoznak disznóhúst fodormenta mártással (mihez a jó Szerémi hozzáteszi, hogy »pompás és kitűnő ízű« volt) ; az éhes érsek üres iá nyáréra tekintget, azzal vigasztalván magát, hogy az ebéd végével majd csak neki is kijút valamiből. Azonközben hozzák a harmadik fogást, disznógulyást, erős illatú sötét lében; s utoljára disznó-lábakat kocsonyával. Es ezzel vége volt az ebédnek. — Yárday a bort sem ízlelte meg, nehogy üres gyomrát elrontsa vele. — Mi az, főtisztelendő prímás uram — mondá végre a király — öu egészen török szokást tart, hogy a disznóhóst meg sem akarja ízlelni? ! — Királyi felségeden pedig — felelt az érsek — észre lehet venni a szláv vért, hogy felségednek csak a disznóhús ízlik. Én mindjárt gondoltam — jegyzi meg Szerémi naivúl — hogy ebből még valami baj fog támadni. És tényleg meg is valósúlt az néhány hét múlva. A király Budán töltötte a húsvétot s kérte a prímást, hogy jönne oda a fővárosba az isteni tiszteletet végezni. Yárday először betegséggel mentegetőzött, de újra sürgettetve, minden tartózkodás nélkül kinyilvánította a király küldöttjének, hogy neki bőségben van otthon szárnyas-állatja és marhahúsa, nem kívánkozik azért ő felsége udvarában disznóhússal táplálkozni. így szakadt meg a barátság — állítja Szerémi — a király s a prímás között, mert Yárday alig néhány nap múlva eme szerencsétlen ebéd után meglátogatta Batthyányit, a Habsburg-párt egyik vezér-férfiát és áttért Ferdinánd pártjára.1) G. Sirmiensis Epistola cap. XL VI, 151.