Századok – 1883

I. Értekezések s önálló czikkek - MAYLÁTH BÉLA: A felső-vármegyék rendeinek gyűlése Kassán 1683-ban. - I.

GYÎJLKSE KASSÁN. 127 A kézíratnak épen ezen jellege, a tények száraz, krónikaszerű előadása csak növeli annak történeti hitelességét, s emeli belbecsét, a mennyiben az összegyűlt rendeknek lelki állapotát, a nézetek áramlatának bizonyos irányát, a politikai elveknek eminens nyilatkozatát, s végre Tökölyi Imrének czélzatait e kéziratból biztos alapon meg leliet ítélni. Megelőzőleg a kassai gyűlést Tökölyi Imre törekvései ellen oly érzület fogamzott meg híveinelv nagy részében, mely a törökkel való szövetkezésnek nem vala kedvező, s melyet az athnaménak Füleken történt kihirdetése s Tökölyinek a szultánnal kötött szerződése után, a rendek a kassai gyűlésre is magukkal vittek. Ez pedig a bizalmatlanság hangulata vala, mely a tanácskozásokon a gyűlés egész tartama alatt, mint vörös fonal húzódik végig a rendek lelkületén. Fokozta ezt kiváltképen Tökölyinek szívós ellentállása, melylyel az összegyűlt rendek jogos kívánalmát, az athname felolvasását kereken, két ízben is megtagadta nemcsak, de neheztelését is kifejezte a felett, hogy azt a rendek óhajtották. Fokozták a bizalmatlanságot Tökölyi fenyegetései, melyekkel az ott levő. de még végképen és határozottan nem nyilatkozókat illette, kik bárha Kassán időztek, de a rendek közé be nem léptek, s magukat mások által képviseltették. Meglátszik ennek nyoma a portai követség költségének, s a hadak distributiójának tárgyalásánál, mi végre is azon kényszerhelyzetbe hozta a rendeket, hogy a fejedelem által meghatározott követküldési költséget és a hadak distributióját elfogadni kénytelenek valának. Tökölyi ifjúkorának egész akarata, szellemének egész erélye uralkodott a rendek tanácskozásain, és határozatain is, mert a vitás kérdések megoldásánál gyakran hivatkozik az ott levő török követre, ki a rendek egyenetlenségét észrevehetné, s gyakran hivatkozik a régiek határt nem ismerő áldozatkészségére, lia a haza szabadságának ügyében tenniök kellett; s a végzések majdnem kivétel nélkül megfeleltek a fejedelem propositióinak. Egyébiránt a fejedelem propositióinak egy némely pontja már magában is elégséges volt arra, hogy a nyomott hangúlat vitákban nyilatkozzék. így a többi között, midőn Tökölyi jan. 13-kán kelt propositiójában kivánta, hogy a fényes portának az athnameért köszönetet mondjanak a rendek, természetesnek találta a gyűlés, minthogy az atlmameről hivatalos tudomással nem bírt, hogy az előttök felolvastassák, minek a Tökölyi részéről történt megtagadása, az athnamé tartalmára nézve gyanút ébresztett a rendek soraiban. Szűk marokkal, lapos zsebekkel jöttek a rendek a gyűlésre, s általában hiányzott a lelkesedés Tökölyi intelmeit pénzáldozatokkal elősegíteni, de Tökölyi értette a módját, a rendek összeszorított markát megnyitni, a mi, a portai követ-