Századok – 1883
I. Értekezések s önálló czikkek - MAYLÁTH BÉLA: A felső-vármegyék rendeinek gyűlése Kassán 1683-ban. - I.
GYŰLÉSE ÉASSAîI. oly ferde világításba helyezi a tényeket, melyeknek helyreigazítását a történeti igazságszolgáltatás követeli. Hivatkozván ugyanis Horváth Mihály nagybecsű történeti művében,1 ) a »Histoire des revolutions de Hongrie«, Hannak »Alt und Neu-Panuonia« czímű munkájára, és Hevenesy kézirataira, Szalaynál : hogy a tiszai megyék rendei a sereg élelmezésére 50 ezer forintot szavaztak meg, s hogy Tökölyi által a portára küldendő követekhez maguk is társakat rendeltek, kik a többi között újabb biztosítását kérnék ki a szultánnak, hogy Tökölyi halála után fejedelmöket szabadon választhassák, béke pedig az ő befolyások nélkül ne köttessék. Eltekintve Horváth Mihály kútforrásainak helytelen lapidézeteitől, mi egyébbiránt toll- és sajtóhiba is lehet, valamint az, midőn Szalaynál nem Kaprinayra, de Hevenesyre hivatkozik : az általa előadott határozatai a kassai gyűlésnek idézett kútforrásainak egyikében sem fordúlnak elő. A »Revolutions de Hongrie« czímű munka, 301-ik lapján, a Füleken történtekkel foglalkozik; a 303-ik lapon pedig előadja a szultánnak Fülek vára alatt 1682-ik évben kihirdetett athnaméját, melyben tudvalevőleg az is előfordul, hogy Tökölyi halálával a nemzet királyt szabadon választhat magának, s hogy a nemzet kizárásával a szultán békét nem köt. A következő lapon röviden adja elő, hogy 1683-ik évben Kassán gyűlés volt, de ott sem a Tökölyi propositióit, sem a rendek határozatát, sem a portai követküldést nem említi. Han említett munkájában három lapon át foglalkozik a felső-magyarországi rendek kassai gyűlésével ; az 521-ik lapon 8 pontban adja elő Tökölyi propositióit; a következő lapon pedig mondja, hogy a szultántól kapott »Conditiones so selbiger Kaiser denen Hungaren, in einem mit eigener Hand geschrieben und mit seiner Pittschaft bekräfftigtem Schreibern, unwilliget kundmachen.« Ez pedig csak a szultán athnaméja lehetett, mely Tökölyit fejedelemmé teszi ; de a mely, a mint előbb kimutattuk a kassai gyűlésen fel nem olvastatott. Végre az 523-ik lapon, a kassai gyűlésről csak annyit említ, hogy a rendek Tökölyi pénzkövetelései miatt elégedetlenek levének : hazamenetelüket siettették. A mi pedig a Kaprinai kéziratot illeti, föl kell tenni, hogy azt Horváth Mihály érdemes írónk nem ismerte, mert ha ismerte volna, akkor nem idézi vala Szalayt ; s meggyőződött volna arról, hogy Szalay nem a gyűlés határozatainak, de a Tökölyi propositióinak indokolásából idézte Kaprinayt ; s meggyőződött volna arról is, hogy a hivatkozott kéziratban a rendek által megszavazott 50 ezer forint igen érdekes hosszú vita után nem a sereg élel!) Magy. tört. VI, köt. 125. lap, és *) alatti jegyzék.
