Századok – 1883
I. Értekezések s önálló czikkek - MAYLÁTH BÉLA: A felső-vármegyék rendeinek gyűlése Kassán 1683-ban. - I.
118 a felső vármegyék re kdeinek Ily körülmények között Lipót császár Eszterkázy Pál nádorra bízta a Vágyónál védelmét, felhatalmazván őt egyúttal a bújdosókat Lipót kegyéről is biztosítani.1 ) Ezzel egyidejűleg czélszerűnek vélte a császár Szaponara által Tökölyi előtt oda nyilatkozni, hogy ha ez seregét feloszlatja, az országgyűlésnek engedelmeskedik s a portát reá birja, hogy a fegyvernyugvást húsz évre meghosszabbítja, ez esetben Tökölyi Imre legfőbb óhaja is teljesedni fog, s kijelenté előtte Szaponara, hogy Zrinyi Ilonát a császár neki eljegyezte, s különösen azt kívánja, hogy a töröknél a fegyverszünet létrehozásában Tökölyi közbenjárjon.2) Ezekután nov. 19-én Tökölyi hat havi fegyverszünetet köt, s dec. 1-én a fejedelem követei : Szirmay István és Jánoki Zsigmond a fegyverszünet pontjait Bécsből Lőcsére hozták,3) s Tökölyi Imre dec. 12-én Munkácsból 1683-ik évi január 11-ére Kassára országgyűlést hirdetett.4) Mielőtt azonban a kassai országgyűlés megnyílt, már január 2-án a szultán harczi zászlóját Konstantinápolyban kibontották, s Leopoldnak meg volt üzenve a háború.5) A most röviden ecsetelt állapotok előzték meg a kassai országgyűlés megnyitását. A mi magát az országgyűlést illeti, erről a történelmi munkák alig néhány sorral emlékeznek meg, s még a történetírók egy része nem is említi, másik része csak szárazon annyit regestrál, hogy 1683-án január havában Kassán országgyűlés volt ; Katona, Fessier, Wagner, Szalay felsorolják a gyűlés határozatának egynémely pontját, Tökölyi Imre propositióit, s azon hangúlatot, melynek nyomása alatt a határozatok hozattak. Mind ezen közlemények azonban alig terjednek egy oldalra, s épen azt, a mi ezen országgyűlés történetében érdekes és fontos, megtudni nem lehet, s mai napig ismeretlen annak története, ismeretlenek actái, naplója, ismeretlen a propositiók teljes szövege, a resolutiók, az abban résztvett megyék, és követek nevei : egy szóval mind az, a mi ezen országgyűlés történetét jellemzi, adatok hiányából a történelem lapjairól elmaradt s e részben is igazolva lett a föltevés, hogy a magános, a családi levéltárak elsárgúlt iratai között lappangó s még ismeretlenül maradt sok érdekes történelmi fontosságú adatok halmaza között fölszínre kerülnek az 1683-ik évi Szalay u. o. 235. 1. 2) Joli. Majlátli : Geschichte der Magyaren V. köt. 32. I. 3) Szalay e. h. 235. 1., Wagner e. h. 194. 1. 4)Pray: Epistolae Procerum III. köt. 503.].*) alatt; Fessier e. h. 319. Kaprinai Gyűjt., A. XXXII. 395. lap. 5) Szalay e. h. 254. 1.
