Századok – 1883

I. Értekezések s önálló czikkek - PAULER GYULA: Anonymus külföldi vonatkozásai

külföldi vonatkozásai. 115 d'Or Simon, Josephus Iscanus, az angol barát, Saint More Bene dek, Fritzlari Hermann, Homerosnak — sit venia verbo — e középkori utódjai mind, a XII. század második felében, és a XlII-iknak legelején írtak, még pedig mind, a legrégiebbet, Simon apátot kivéve, közvetve vagy közvetlenül, Dares nyomán.1) Már most, sokkal valóbbszínű, bogy névtelen jegyzőnk, még az isicolában — habár azzal még gyermekkorra nem is gondolunk — akkor írt a trójai történetről, mikor azzal már a nyugati Európában széltében foglalkoztak : mintsem, hogy ő megelőzte, — még az iskolában ! — a francziákat, németeket, angolokat, és História Trojanaját a XI. században vagy a XII-iknek elején írta volna. Ez tehát határ volna felfelé, és szinte bizonyítaná, mint a felhozottakból több, különösen a »cunianus« név, és a bolgárok és »oláhok«-nak együttes említése, hogy munkája a XII. század második felénél régiebb nem lehet. Lefelé a határ, csupán a külföldi vonatkozásokat tekintve természetesen nem lehet oly világos, mert a régiebb eseményeket, bármily messze is estek tőle, tudhatta: de azért mégis kétségtelen, s e határ lefelé a tatárdúlás, melyről szóval sem emlékezik. A tatárok és világdöntő hadjárataik nála elő nem fordúlnak, úgy hogy csak ismételhetem most is azt, mit öt évvel ezelőtt már itt — a »Századokéban2) — mondottam, »lehetetlen, hogy egy író, ki annyira 1) Dünger : Die Sage vom Trojanischen Krieg 20—43. II. Marezali Guido kortársának tartja Anon} must (Egyet. Phil. Közlöny 1877. 365.. 366. 1.), de oly hasonlatosságok alapján, melyeknél fogva kortársainak lehetne mondani mindenféle századbeli müveket. 2) Századok 1877. 3782. V. ö. M. Florianust i. h. 277. Megemlítendó'nek tartom egyébiránt mert eddig ez adatra — tudtommal legalább — még senki sem reflectált, hogy 1250. a «írvári, erdélyi egyházmegyében fekvő — quondam célébré et possessionihus opulentum — monostor patrónusai, István, Slavonia bánja, Privartus és többen, annak futaki birtokát eladják, mert a kolostor épiíletjei birtokai a tatárdúláskor annyira elpusztultak, quod adhuc vix addici valeat, ut resurget. (C. D. IV 2. 67. 1.) Már moät ha tudjuk, hogy e patronusok a Gutkeled nemzetségből valók, hogy a Gutkeledek Szathínárban az eesedi láp mellett bírtak, és Szathmár az erdélyi püspökséghez tartozott : alig kételkedhetünk, hogy a sárvári monostor azon a Sárváron keresendő, melyet Anonymus szerint, C. 21. Tas, mint Tasvárat építet, »nunc vero Saruuar vocatur.« Azon sem kételkedhetünk, hogy